Tantalics Béla - Tomšič Tibor (szerk.): Elbeszélt történelem, visszaemlékezések (Lendva, 2012)
A Szlovéniában készült interjúk / Intervjuji izvedeni v Sloveniji
ORALHISTORY.hu 11. Pál Erzsébet: HOGYAN TUDTAM SEGÍTENI SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚJÁBAN? Amikor befejeztem a muraszombati tanítóképzőt, két évig tanítottam - nagyon kellettek akkor a kétnyelvű tanítók - fent a várban. Délután második osztályosokat, délelőtt pedig fizikát és matematikát. Akkor elhatároztam, hogy tovább tanulok, két év után megkaptam a lehetőséget és elmentem vissza Mariborba matematika-fizika szakra. Amikor elvégeztem a tanulmányaimat, visszajöttem Lendvára. Még egy évet a lendvai várban tanítottam, utána elkészült a nagy kétnyelvű általános iskola, és itt tanítottam matematikát, fizikát, már nem sokat, és nagyon sokszor kirándultam a nyolcadikosok osztályfőnökeként. Ehhez nagyon szép emlékeim fűződnek. Tanítás közben sokat foglalkoztam a tanulókkal, matematika versenyekre készítettem fel őket, és voltak, akik szép sikereket értekei. Egészen 1990- ig tanítottam, aztán igazgató lettem. Az 1991-es szlovén önállósulást már igazgatóként éltem meg. Egy vasárnap - június végén - megszólalt a sziréna: repülőtámadás várható. Mindenki tudja, hogy ilyenkor otthon kell tartózkodni. Erre megszólal a telefon, és mondják, hogy az igazgató rögtönjelentkezzen az iskolában. Mikor az udvarra értem, már ott volta területi védelem és utasítást kaptam, hogy mit kell nekem elvégeznem. Az iskolába jötteka területi védelemtől, (Teritorialna obramba - TO) a szállást és az ellátást kellett megszerveznem. Kinyitottam a páncélszekrényt, ott volt benne az utasítás, hogy mi ilyen esetben az eljárás, ekkor volt életemben először pisztoly a kezemben. Átolvastam, a teendőimet, hívtam a futárokat, és megszerveztük, amit kellett. Szerencsére nem sokáig tartott ez az állapot és hamarosan dolgozhattunk tovább nyugodtan. Az igazgatóságom alatt nagyon sokat találkoztam magyarországi kollégákkal. Mondhatom, heti szinten találkoztunk iskolákkal, intézetekkel. És a Ljubljanai Oktatási Intézet és a Budapesti Oktatási Intézet között kialakult egy nagyon jó együttműködés. Ebben a háromszögben - Lendva-Ljubljana-Budapest - kezdtük el írni az új tankönyveket, mivel a magyar nyelv oktatása azonos szinten folyt Kutatások után rájöttek arra, hogy mégis jobb lenne, ha a nyelvet két szinten oktatnák - anyanyelvi és környezetnyelvi szinten. Környezetnyelvi szinten viszont nem volt akkor szinte semmilyen tankönyv, így a lendvai tanárok segítségével megíródott a tankönyv Budapesten és utána Ljubljanában kiadták. Minden évben kiadtak ezután egy új tankönyvet mindig más osztály számára. Addig a magyar tankönyveket Vajdaságból hoztuk az iskolába. Most már a magyar egyen magyarországi, magyar kettőn pedig az említett saját könyveket használjuk. Sok minden történt még, - mondjuk a szentgotthárdi iskolával sport- szakmai- és kulturális tevékenység kapcsán találkoztunk - óralátogatásokon, 69
