Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
tőle szinte semmit. Mivel két év után a kedvelt tanítónő nyugállományba vonult, helyébe az illetékes hatósági szervek egy Celje környéki, magyarul nem tudó személyt helyeztek. Eleinte Ilona sem tudott semmit szlovénul, ám az ötödik osztályban már a különböző helyi rendezvényeken, megemlékezéseken szlovén nyelven szavalt verseket. Visszaemlékezésében ezzel elsősorban azt kívánta hangsúlyozni, hogy a nyelvtanulást illetően nem akadtak nehézségei. Mivel nagyon szeretett olvasni, előfordult, hogy a szünidőben szlovén nyelvű könyveket böngészett, ezzel segítve az idegen nyelv elsajátítását. Akkoriban sajnos magyar könyvekhez nem juthatott, így nem olvasott magyarul. Minderről az utóbbi időben sokat gondolkodik. Töprengései során egy sajátos jelenségre mégis rádöbbent. Amikor a második jugoszláv érában, immár idősödő asszonyként, a búcsúszentlászlói szentmisén ő is a többi hívővel együtt énekelte a magyar himnuszt, akkor azon gondolkodott, hogy azt ő hol is tanulta meg. Rájött, hogy még kisgyermek korában, a nagynénje könyvéből tanulta meg a magyar himnuszt, a Szózattal együtt. Visszaemlékezve e régmúlt eseményre a beszélgetés során is nagyon meghatódott. Mire Ilona nyolcadikos lett, már olyan jól tudott szlovénul, hogy kitűnő bizonyítványt kapott. Később azonban nem gyakorolta a szlovén nyelvet, sokat felejtett az egykor megtanultakból. Egyébként - véleménye szerint - bármennyire hatott is a gyerekekre a két világháború közötti délszláv állam oktatási rendszere, bármennyire próbálták is velük elfelejtetni gyökereiket, még ha annak akkor közvetlenül nem is voltak a tudatában, a magyar származású csemetékben valamilyen módon mindig megnyilvánult a magyar nemzeti kötődés. Ezzel kapcsolatosan Ilonka néni azt a példát említette, amikor azt énekelték az iskolában, hogy „slovenska mat’ me je rodila...” (szlovén anya szült engem...), a magyar gyerekek mindig úgy énekelték, hogy „madžarska mat’ meje rodila” (magyar anya szült engem...). A módosított szöveget persze a magyar gyerekek nem merték olyan hangosan énekelni, hogy az a tanárnak feltűnt volna, ám mégis úgy érezték, hogy nekik így kell cselekedni. Akkoriban együtt jártak iskolába a telepesek gyermekeivel, így az osztályban szlovén nemzetiségűek is voltak. 62