Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
személyesen a harmincas évek derekán az irodalmi szlovén nyelv mellett bontott zászlót, amit azzal magyarázott, hogy ily módon is állást kívánt foglalni a szlovén nemzethez tartozása kérdésében, az ún. vend teóriával szemben. A vend teóriának egyik meghatározó képviselője volt az elcsatolás időszakában a párizsi békekonferencia számára álláspontot kialakító, muravidéki származású Mikola Sándor. Camplin - a vend teória elítélését kivéve - elismeri Mikola tudományos munkáját. Mikola unokaöccsével később baráti kapcsolatot ápolt. A két világháború közötti időszak másik jeles muravidéki egyházi személyiségét, Szlepecz János muraszombati esperesplébánost Camplin szintén személyesen ismerte. Több évet töltött a szaléziánusok által irányított muraszombati iskolában, az ún „Martiniséében”, ahol a tekintélyes esperesplébánossal gyakran találkozott. Egy érdekességet is elméséit róla, amit „a saját szemével látott”. Szlepecznek olyan hosszú pipája volt, hogy amikor rá akart gyújtani, egy cselédnek kellett abban rendszeresen segédkezni, mert annyira hosszú volt a pipa nyele, hogy azt a saját kezével nem érhette el. Az esemény a fiatal papnövendékek, illetve a diákok szemében szokatlan látványnak számított. Szlepeczet egyébként - még ha az esperes a szerzetesrendet különösképpen nem is kedvelte - nagyon jó embernek tartotta, aki az irodalmi szlovén nyelvvel szemben a muravidéki nyelvjárást támogatta. Arról is tud, hogy Klekllel voltak különböző konfliktusai, mivel Szlepecz - szláv származása ellenére - inkább a magyar állam és a magyarság mellett foglalt állást. Klekl később elmesélte Camplinnak, hogy ő személyes ellentéteik ellenére is imádkozott érte, amikor Szlepecz meghalt. Kleklnek állítólag álmában is megjelent, és megcsókolta őt, majd egy kicsit ironikusan, muravidéki tájszólásban azt mondta neki, hogy „most meg csak tovább bosszankodjál, ha még mindig mérges vagy”. A nyelvhasználat kérdésében mindketten (Szlepecz és Klekl is) a muravidéki szlovén nyelvjárást támogatták. Camplin, akit szlovén költőként is számon tartanak, Szlepecz halála alkalmából verset is írt, amelyet azonban Kiekei a Novine c. hetilapban nem jelentetett meg. A vers később elveszett. A 20. század első felében a vidéken élt harmadik nagy egyházi személyiség, Jerič Iván visszaemlékezéseinek hitelességéről Camplin nem tud véleményt for-50
