Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
málni, annyira aprólékosan nem tanulmányozta azt. Jerič életútját és munkáját ismeri és tiszteli, ám sokkal jobban ismerte Jerič öccsét, Jerič Mihaelt, akivel együtt tanult, majd később raboskodott. Camplin meg van arról győződve, hogy a már a húszas évek elején felvetődő, többé-kevésbé manapság is napirenden tartott muravidéki püspökség létrehozásának gondolata fontos és szükségszerű feladat, egyre időszerűbb, és szerinte előbb-utóbb meg is kell azt valósítani, hogy a püspökök és az egyházkerületi adminisztráció közelebb kerüljenek a hívekhez és a konkrét munkához. Pontosan emlékszik rá, hogy a két világháború között Muraszombatban még nagy számban éltek magyarok. Diákként ő ugyan viszonylag ritkán került velük kapcsolatba, ám jelenlétüket tapasztalta. Az akkori római katolikus papság jelentős része szlovén érzelmű volt, véleménye szerint azért is, mert aktívan szerepet vállalt a vidék elcsatolásában. Az evangélikus lelkészek viszont magyar érzelműek voltak. Neki kapcsolatai voltak más felekezetek lelkészeivel is, így az evangélikusokkal, sőt a rabbival is. Az evangélikus papok magyar orientálódását nem ítéli el, hiszen a kötelékek korábban több száz évig összekapcsolták a vidéket a történelmi Magyarország egészével. A különböző elemzések, a nemegyszer ma is kinyilvánított vélemények Camplin szerint eltúlozzák az evangélikusok két világháború közötti, negatív jelenségként feltüntetett magyar hovatartozását. A papi pályára lépése szempontjából meghatározó volt az egykori bagonyai plébános, Iván Basa befolyása és ösztönzése, majd később (mikor édesapja meghalt) a támogatása is. A segítsége nélkül nem folytathatta volna tanulmányait. Camplint 1935-ben a maribori székesegyházban Tomažič püspök szentelte pappá. A püspök nagyon kedvelte őt, egy ideig Camplin a püspök titkára is volt. AII. világháború kezdetén Camplin Iván Péterhegyen (Gornji Petrovci) volt megbízott plébános. Amikor 1941 áprilisában a magyarok átvették a németektől a vidék feletti fennhatóságot, a szlovének lakta vidéken a miséken, illetve szertartásokon ismét a muravidéki nyelvjárást (az ún. vend nyelvet) követelték, 51
