Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
hogy ezt a szép szokást, a népi citerázást ma is művelik a göntérháziak. Később, a második világháború éveiben erőteljesen fellendült a falu művelődési élete. Egyebek mellett egy fiatal tanító (helytelenül írtak és olvastak az emberek magyarul) olvasótanfolyamot szervezett, majd azt követően színdarabot tanított. A két világháború között a faluban csupán egy-két rádió volt. Szinte mindenki a Kossuth adót hallgatta, és egy-egy érdekesebb műsor vagy szentmise alkalmából sok ember gyűlt össze. A második világháború kirobbanása után, miután a történelmi Magyarország bizonyos részei visszakerültek az anyaországhoz, Göntérházán is nagyon bizakodtak az emberek a visszacsatolásban. Ez aztán be is következett, ami nagy örömet jelentett a magyar lakosságnak. A terület 1941. április 6-i német megszállása után sokan elmentek Lentibe kérni a magyar hatóságokat, hogy vonuljanak be a Muravidékre. Többen alá is írtak ott egy nyilatkozatot, amelyben kérték a bevonulást, közöttük az akkor csupán 15 éves Bíró József is. Manapság is sokszor lehet még hallani, hogy 1941-ben a magyarok megszállták a vidéket. Bíró József szerint az ilyen értelmezés korántsem igaz, hiszen a különböző események összefüggésrendszere rendkívül bonyolult. Formális szempontból is más volt a helyzet. O személyesen látta, amikor Dobronak irányából 1941. április 6-án jöttek kerékpáron a német katonák, majd a Mura-hídnál is ott volt, amikor a németek gumicsónakokkal átkeltek a folyón. Tehát - véleménye szerint - Muravidék esetében legfeljebb német megszállásról beszélhetünk. A németek bevonulása kapcsán egy sajátos eseményre is jól emlékszik. Ma már bizonyára nem sokan tudják, hogy a hidvégi telepes falurészben (a szlovének lakta kolóniában) a németek tiszteletére 5-6 házon kifüggesztették a horogkeresztes zászlót. A magyar falvakban erre nem került sor. Arról is hallott, hogy voltak olyan személyek, akik Ljutomerba, s talán máshová is eljártak annak érdekében, hogy a vidék maradjon német megszállás alatt. Ezt is szlovén nemzetiségűek tették, akik valószínűleg - talán a földreform során a magyarsággal szemben elkövetett igazságtalanságok miatt - féltek a magyar megtorlástól. Április 16-án a németek átadták a Muravidéket a magyar katonai 43
