Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
arra lehetősége, hogy tavasztól őszig néhány hónapra Baranyába menjen dolgozni. A néhány, kivételnek számító „vendégmunkás” azonban lényegesen nem javította a falu általános szociális helyzetét. Talán valamivel jobb volt a helyzet közvetlenül a második világháború előtt, amikor néhányan a faluból elmehettek Németországba dolgozni. Az emberek kukoricafosztások, tökmagköpesztések és tollfosztások alkalmával egymás között sokat beszélgettek politikai kérdésekről is. Többen mondták, hogy ha a vidék az I. világháború után Magyarország része maradt volna, akkor jobb lenne a megélhetés. Azt persze nem nagyon tudták, hogy a határ másik oldalán milyen volt akkoriban a tényleges állapot. Göntérháza lakossága különösen magyar érzelmű volt. Bíró József szerint nem véletlen, hogy - a nagyobb települések mellett - a visszaállt magyar fennhatóság alatt az országzászlót is ott állították fel. A délszláv állam időszakában volt némi kapcsolat a határ két oldalán élők között. Több ún. kettősbirtokos volt Göntérházán is, akik rendszeresen jártak át a trianoni Magyarországra. A faluba többen jöttek férjhez a Magyarországon maradt hetési településekről is, így néhány családnak emiatt volt a határ másik oldalán földtulajdona. Bíróéknak nem volt ilyen birtoka, ezért József nem járt 1941-ig Magyarországon. Hírt az anyaországból általában a gyakran oda járók hoztak. Ez alatt egy-két újságot kell érteni, amit tíz-húsz ember is elolvasott. Bíró József szerint a közvetlenül a határ mentén fekvő falvak lakossága nagyon érezte a határ negatív hatását, hiszen csak egy irányban közlekedhetett, a tőle akkor még idegen szlovén közeg felé. A két világháború között az emberek a délszláv fennhatóságot megszállásnak minősítették, és úgy is beszéltek róla. A környékbeli szlovén falvak lakosságával nem volt a göntérházi magyaroknak konfliktusa. Többször találkoztak az úton, a kocsmában, ám - eltekintve néhány kivételtől - nem volt közöttük veszekedés. Más volt a helyzet a telepesekkel. Mivel a magyarság földet nem kapott, a távolabbi vidékekről ide telepítettekben látta a jogosulatlan bérlőket, akik - a korabeli vélemény szerint 41
