Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
A II. világháború poklában
1941 tavaszán mindenki nagyon várta a magyar katonák bevonulását. Sokadmagával Ferenc is eljárt a városba, Alsólendvára, s várták a visszacsatolást, sőt „tüntettek” is annak érdekében. Mivel akkorra az elemi iskolát már befejezte, szeretett volna autómechanikusnak kitanulni, és az alsólendvai Fritz-féle műhelyben elhelyezkedni. A nagyapja azonban nem nézte jó szemmel e törekvéseit. Azt mondta neki, hogy van otthon a családban elég birtok, amiből Ferenc becsületesen megélhet. Nem lett belőle inas, mert az őt fölnevelő nagypapának illő volt szót fogadni. Az alsólendvai leventeszervezet létrejötte után, 1941 őszétől Ferenc is reszt vett annak foglalkozásain. Mindig pénteken délután, a leventeotthon udvarán volt a gyülekező, majd énekszóval végigvonultak a város főutcáján, a focipályára. Ott különböző katonai előkészületek folytak, és némi elméleti tanulás (megtanulták például a rendfokozatokat), de említésre méltó politikai előadások nem voltak. A felkészülésnek erős oroszellenes jellege volt, ami az akkori időszakot ismerve érthető. A különböző harci eseményekről elsősorban a Magyar Futár c. lapból értesültek, amelynek egy számát még ma is őrzi. Ferenc a visszacsatolás után nem tapasztalt senki részéről ellenséges magatartást, beleértve a különböző tisztviselőket és leventeoktatókat is. Tud arról, hogy az ún. telepeseket a későbbiek során elvitték gyűjtőtáborokba, és annak a későbbiek során a magyarok itták meg a levét, de az akkori eljárások mindenkinél különbözőek voltak. Feri bácsi elmesélt egy esetet, amikor a telepes család tehenét 1942-ben - megegyezés alapján - egy magyar család kapta meg, amit később, mikor a telepesek visszajöttek, az ideiglenes gazda vissza is adott a tényleges tulajdonosnak. A háború alatt szokássá vált, hogy a csendőrök késő estenként megjelentek a szőlődombok közötti falurészeken, és az iránt érdeklődtek, észlelt-e valaki valamilyen magyarellenes szervezkedést. Ferenc személyesen semmi hasonlóval nem találkozott, bár többször is híre járt, hogy valahol a közelben történt valami. A második világháború alatt a hétköznapi ember szempontjából kezdetben nagyobb változásokat nem lehetett észlelni. Jelentős fordulat akkor tör244
