Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
magyarsággal egységesen alakult újjá a szervezet, amelynek Varga Sándor ismételten a tagja lett. A hidegháború időszakában a magyar-jugoszláv ellentét (az ún. informbiro) 1948-ban kezdődött, aztán 1949-ben tetőzött. Az ún. OZNA (államvédelmi titkosszolgálat) állandóan zaklatta a falubelieket, s folyton az iránt kutakodott, milyen magyarországi kapcsolatokat ápol a határ menti lakosság. Sokan a magyarok közül akkor teljesen elszigetelődtek, mivel a magyarság vállalásának semmi értelmét se látták. A gyér számú értelmiségi rendkívül visszafogottá vált. Köztudott azonban, hogy az akkori hatalom talált egy-két embert, akit bevont saját céljai megvalósításába, s kémkedésre bírta őket. Megpróbálták beszervezni az embereket, Sándorral is próbálkoztak, ő azonban nem állt kötélnek. Az emberek állandó félelemben éltek. A százméteres zónába való belépés akkoriban szigorúan tilos volt, csak földművelés céljából lehetett azt, kivételes esetekben, megközelíteni. Abból a nemzedékből, amely Trianont is megélte, egyre kevesebben maradtak. A fiatalabbak már - Sándor véleménye szerint - könnyebben megtörhetők voltak. Nagyon sokan így már akkor „átálltak” a szlovén, azaz a jugoszláv értékrendszerre. Szerinte ennek egyik oka az volt, hogy bármennyire egyoldalú és durva volt is a jugoszláv, magát szocialistának nevező rendszer, ideológiai tekintetben mégsem volt annyira elnyomó, mint a magyarországi Rákosi-rendszer. Körülményesen ugyan, de 1950-ig a kettősbirtokosok még átjárhattak a magyarországi oldalra, ahol némi információt szerezhettek az ottani állapotokról. Az anyaországi helyzet azonban semmiképpen sem volt a muravidéki magyarok számára vonzó. A rendkívül erősen őrzött határok ellenére illegális határátlépés azért akkor is akadt. A muravidéki magyarok körében többen azt sem vették jó néven, hogy bizonyos magyarországi körök a jugoszláv állam lejáratására törekedtek (a rádió is folyton erről beszélt). Varga Sándor megérti, hogy abban a lehetetlen helyzetben az itteni a magyarok közül többen a jugoszláv állam keretei között nagyobb biztonságban érezték magukat, mint az oroszok által megszállt Magyarországon. A magyarságot persze bizonyos muravidéki, illetve szlovén körök is 23
