Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
megfelelő alapot a továbbtanuláshoz, ezen nagyon elkeseredett. Jóval később, már a második jugoszláv érában (1949-ben) bekerült a járási művelődési bizottságba, ahol a hozzá már korábban is közelálló kulturális teendőkért volt felelős. Ekkor őt is el szerették volna küldeni továbbtanulni a muraszombati tanítóképzőbe, családi és egyéb okok miatt azonban ezt sem vállalhatta. így másokat szervezett maga helyett. Csak később, a hatvanas évek elején végezte el szociológia-újságíró szakon a főiskolát. Sándor a II. világháború utáni megtorlásokról is szólt. Elmondta, közvetlenül a háború után összegyűjtötték a községi bírókat és a nyilasvezéreket, illetve azokat, aki egykor a telepesek ellen hangoskodtak. Akkoriban (májusban) már kezdtek az ún. partizánok a határon körözni, ami félelmet keltett az emberekben. Aztán jött a valódi katonaság is, akik az addigi, hivatalosnak csak részben nevezhető katonai képződményeket lefegyverezték. A kezdetekkor a magyar falvakban nem tudták a lakosságot rávenni a földek szövetkezetesítésére. A jugoszláv uralom ismételt visszaállítását követően 1946. november 10- én voltak az országgyűlési választások. Göntérházán Bracsics képviselőjelölt a Kommunista Párt nevében beszélt az új társadalmi rendszerről, és azon belül a kisebbségi kérdésről. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek között nem lehet többé különbség, amire a hídvégi telepesek közül többen erélyesen tiltakoztak. A zendülést csak a katonák beavatkozásával tudták lecsillapítani. Akkor kezdett Sándorban ébredezni az a felismerés, hogy a magyar nemzeti kisebbség egyenjogúsága érdekében neki is tennie kell valamit. Vlaj Lajos magyar nemzetiségi pártaktivista és költő fordítóként volt jelen az eseményen, ugyanakkor arra is próbált hatni, hogy a fiatalokban rokonszenvet ébresszen az új hatalom iránt. A helyi Népbizottság élére persze a színmagyar Göntérházán ettől függetlenül szlovén nemzetiségű személyt választottak, de a testület alelnöke magyart lett. Néhány évvel később, 1949-ben, Vlaj Lajos kezdeményezésére Lendván megalakult a Szlovéniai Magyarok Művelődési Szövetsége, amelynek munkájába Varga Sándort is bevonták. A magyarok testületé akkor még része volt a szlovén művelődési szervezetnek, ám 1950-ben már a muraszombati járási 22
