Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Gróf Annamária: A lektori órák jelentősége a kétnyelvű diákok magyar nyelvi fejlődésében
Gróf Annamária A lektori órák jelentősége a kétnyelvű diákok magyar nyelvi fejlődésében 2008 októberétől vagyok a Maribori Egyetem magyar lektora. Már megérkezésem előtt kíváncsian vártam, hogy az eddig megszerzett elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat mennyire lesz hasznosítható egy zömében kétnyelvű területről érkező hallgatói csoportban. Első nyelvi benyomásomat a Maga direkt budapesti? kérdés formájában szereztem. A diákok nyelvi attitűdjeivel, nyelvhasználati bizonytalanságaival, kételyeivel, aggodalmaival nap mint nap találkozom. Az eddigi tapasztalatok és a fellelhető szakirodalom alapján pontosabban kirajzolódnak a lektori órák tervezésének a módozatai. Szakos és lektori hallgatókat is van szerencsém tanítani, találkozom magyar és szlovén elsőnyelvű hallgatókkal is. Tanulmányomban eddigi tapasztalataimat foglalom össze, választ keresek arra a kérdésre, milyen területekre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni a magyar mint anyanyelv, illetve második nyelv (környezetnyelv) oktatása során a kétnyelvű iskolarendszerben. A kezdetek Lektorságom kezdetén az volt a célom, hogy a hallgatókat nyelvi tudásuknak megfelelő csoportokba osszam, így biztosítva mindenki számára a megfelelő nyelvi fejlődés lehetőségét. Kezdő, újrakezdő, középhaladó, haladó (szlovén elsőnyelvű), reál szakirányú (anyanyelvi) és osztálytanító szakirányú (anyanyelvi) csoportokat hoztam létre. Mint minden nyelv tanulásánál, itt is nagyon kevés a rendelkezésre álló heti kétszer 45 perc, ami a vizsgát megelőző kötelezően látogatandó négy félévvel számolva is összességében csak 120 óra, azaz 60 alkalom. Összehasonlításképp jelzem, hogy a Balassi Intézetben a 120 órás tanfolyam alatt, heti 12 órában legfeljebb egy nyelvi szint végezhető el. 68
