Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)

I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Két nyelv és oktatás

Kolláth Anna kell, hogy el ne süllyedjen (swim or sink).5 Különösen akkor, ha a szaktanár nem, vagy csak nagyon limitált kompetenciával beszéli a kisebbségi nyel­vet (és ennek megfelelően nyelvtanítás-módszertani ismeretei sincsenek). A mélyvíztechnika eredménye a nyelvi és kulturális asszimiláció a célokban szépen megfogalmazott egészséges integráció helyett. 6.3 A kétnyelvű oktatásban nagyon fontos és szükséges az oktatás minden fázisában a második nyelv ismerete, hiszen csak így tud a gyerek aktívan részt venni az oktatásban, új tananyagok elsajátításában. A folyamat kétirányú­­s á g a abban ragadható meg, hogy a második nyelv elégséges ismerete egyrészt kell a hatékony órai részvételhez, másrészt a második nyelven közvetített in­formációknak hozzá kell(ene) járulniuk az oktatásban résztvevők nyelvi és a kommunikatív kompetenciája fejlődéséhez (CLIL; a tartalom alapú nyelvoktatás muravidéki adaptációjának lehetőségeiről lásd Alja Lipavic Oštir és Saša Jazbec tanulmányát ebben a kötetben). A magyar nyelv és kultúra egyre csökkenő presztízsén a magyaroktatás, első­­sorbana környezetnyelvi magyar (magyar2) tanításának tartalmi és módszerbeli megújítása javíthatna, a vernakuláris nyelvváltozatok használatá­nak szorgalmazása az oktatásban, a kontaktusnyelvbarát anyanyelvi és második nyelvi oktatás gyakorlatba ültetése. Az új tantervek a kompetenciaalapúságra építenek, igyekeznek figyelembe venni a helyi multikulturális kontextust. Az a céljuk, hogy az oktatás hozzájáruljon a kultúraközi nyelvi reflexiók kialaku­lásához, s kialakítsák azt a képességet a diákokban, hogy a többnyelvű beszéd­helyzetekben sikeresen kommunikáljanak. Az anyanyelvi magyaroktatásnak főként mennyiségi gondjai vannak: a már említett államnyelvi dominancia miatt egyre kevesebb a diák a magyarl-es csoportokban. A magyar mint második nyelv oktatása kulcsfontosságú a funkcionális kétnyelvűség kialakításában, helyzete viszont lassanként ellehetetlenül, ha nem történik változás: elsősorban a nyelvicsoport-választhatás, valamint a térség multikulturalitása következtében a környezetnyelvi csoportok heterogenitása minden képzeletet felülmúl. Magyar anyanyelvű, különböző szintű magyar tudású szlovén anyanyelvű (számukra a magyar a környezet nyelve), valamint más nemzetiségű diákok (nekik a ma­5 A szubmerziós programokat a kétnyelvű oktatási modellek tipológiájában az immerzió ellenpólusaként tartják számon. Kisebbségi csoportoknak szervezett többségi nyelvű oktatást értünk rajta. Radikális módszer, amelynek célja az államnyelvi egynyelvűség, és vele a minél gyorsabb asszimiláció. Az államnyelvet nem (jól) vagy alig beszélő, eset­leg csak felszíni kompetenciával rendelkező kisebbségi diákokat - többnyire heterogén osztályokban, a többségi diákokkal együtt - többségi egynyelvű tanárok oktatják. Az oktatás során az anyanyelv nagyon rövid idő alatt háttérbe szorul, az államnyelvnek az anyanyelv kárára történő oktatása dominanciaváltást eredményez, s az egyén nyelvvesz­tésének lehetőségével gyorsítja a közösség nyelvcseréjét. 48

Next

/
Thumbnails
Contents