Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Szoták Szilvia: Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához
Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához A törvény különös gondot fordít a tanerők képzésére/továbbképzésére, s tartalmazza ennek módozatait. A kétnyelvű tanintézetek leendő oktatóinak az Eisenstadti Pedagógiai Akadémián (Tanítóképző Főiskola) folytatott tanulmányaik során külön magyar és/vagy horvát nyelvi képzésben és óvodai/iskolai gyakorlaton kell részt venni. Akik már rendelkeznek óvodapedagógusi vagy tanítói diplomával, azoknak a nyelvi és speciális módszertani tárgyakból kiegészítő vizsgát kell tenniük. A Tartományi Iskolatanácson belül külön főosztályt hoztak létre a kisebbségi oktató- és nevelőmunka koordinálására. A szakfelügyelők hatáskörét minden iskolatípusra vonatkozóan megállapították. A jogszabály kimondja, hogy a szülők a kétnyelvű bizonyítvány kiállítását kérvényezhetik. A kisebbségi osztályok összlétszámát a törvény 20 főben maximalizálta, s azt is engedélyezi, hogy egy magyar nyelvet tanuló csoport több osztályból is létrejöhessen. Ennek megfelelően az osztályok és csoportok létszámkorlátait a következőképpen szabályozta: Az elemi iskolában magyar nyelvű osztály indításához 7, külön csoportéhoz 5 fő jelentkezése szükséges. Felső tagozatban és szakmunkásképzőben 9 fővel indulhat kisebbségi osztály, 5 fővel csoport. A nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamában 12 fő szükséges egy osztály beindításához (Mühlgaszner 2004). Az 1995-ben hatályba lépő (LGB1. Nr. 63/1995), s azóta többször módosított Burgenlandi Óvodatörvény a kétnyelvű nevelést szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, napközi otthonokban. Felsőőr, Alsőőr, Őrisziget és Felsőpulya körzetében a magyart „második óvodanyelvként” írja elő. A magyar nyelv tanulását az óvodai nevelésben egész Burgenlandban, a nem autochton településeken is lehetővé teszi a törvény, ha a szülők 25%-a igényli. A rendelkezés értelmében a települések óvodáiban mindkét nyelvet magas kompetenciával beszélő, nyelvvizsgával rendelkező óvónők segítségével folyik a kétnyelvű nevelés hetente minimum kilenc órában a népcsoport nyelvén. 3.3. A változás szele - amint azt az oktatási törvényeknél végigkövettük - a tantervi változásokat is ritkán érintette. Az 1937-es tartományi iskolatörvény után mintegy harminc évig váratott magára az újabb rendelkezés érvénybelépése 1966-ban (BGBI. 1966/118.) Schulorganisationsgesetz, azaz Iskolatörvény), amely az elemi iskolákban, a középiskolákban és a gimnáziumok tanterveiben hozott változást. A ’80-as évek végétől többlépcsős reformfolyamat keretében 1988-ban, 1995-ben, 1998-ban, majd legutóbb 2003-ban miniszteri rendeletek szabályozták a kisebbségi tanterveket. A tantervek keretszabályozásként működnek, ezáltal úgymond tág teret biztosítanak a pedagógusoknak a törvény által megjelölt oktatási célok elérésében. Elsőként az 1998-as rendelkezés hívta 307
