Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Lanstyák István: Nyelvi probléma és iskola
Lanstyák István nűséggel előfordulnak. Jómagam azt sem érzem irreálisnak, hogy a középiskolások megismerkedjenek a szövegkorpuszokkal, és ezeket is felhasználják információszerzésre. A másodnyelvi hiány kiküszöbölésének fő eszköze a másodnyelv tanítása. Ennek sikeréhez a szakmai, didaktikai, anyagi feltételeken túl nagyon fontos volna biztosítani a megfelelő politikai és lélektani körülményeket is. Azokban a közösségekben, amelyekben a hivatalos nyelvpolitika nem támogatja a kisebbségi nyelvek megőrzését, hanem ellenkezőleg, az asszimilációt szorgalmazza, vagyis amelyekben felcserélő kétnyelvűségi helyzet van, a beszélők nemegyszer épp azért tanulják nehezen a többségi nyelvet, mert érzik, hogy ennek elsajátításával az államnak egyik célja anyanyelvűk háttérbe szorítása. Ezért a többségi nyelv hatékony elsajátításának paradox módon épp a kisebbségi nyelv védelme, azaz a hozzáadó kétnyelvűségi helyzet megteremtése volna az egyik legfontosabb feltétele (1. pl. Lanstyák 1998: 43, 70-71, 86; Göncz 2005: 45-46 és passim). Nyelvi készségekkel kapcsolatos hiányok A nyelvi készségekkel kapcsolatos hiányok közé tartozik például a nem megfelelő olvasási, fogalmazási, értési vagy fordítási készség valamely nyelvben. A nyelvi készségek fejlesztése az iskola - azon belül az anyanyelvi nevelés, a másodnyelvoktatás és az idegennyelv-oktatás - alapvető feladata, annyira, hogy nem is érdemes itt rá kitérni. Egyedüli aspektusát szükséges talán hangsúlyozni: a fordítási készség kialakítását, amely nem szokott szerepelni a kisebbségi iskola feladatai közt, pedig nagy szükség volna rá. Kisebbségi körülmények közt a beszélők - köztük a fiatalok is - nemritkán kerülnek olyan helyzetbe, hogy „botcsinálta” tolmácsként vagy fordítóként kell fellépniük (1. Lanstyák 2003b). Erre a szerepre fontos lenne őket felkészíteni, korszerű fordításelméleti alapismereteknek a tananyagba való beépítésével, fordítási gyakorlatok alkalmazásával. A fordítási gyakorlatok azért is hasznosak, mert ezek hozzájárulhatnak más típusú nyelvi problémák elkerüléséhez vagy enyhítéséhez is, pl. a stílusérzék fejlesztéséhez, a nyelvhelyességi stílushibák kezeléséhez, a nyelvi hiány csökkentéséhez. Helyesírási problémák megoldása A helyesírási hibák elkövetése, a helyesírás területén jelentkező bizonytalanság szigorúan véve nem nyelvi probléma, hiszen a helyesírás emberek által kialakított konvenció, melynek természete jelentősen különbözik a nyelv természetétől, ám a laikus beszélők feltétlenül nyelvi problémának látják, márpedig kiindulópontunk szerint nyelvi probléma az, amit a beszélők annak 242
