Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Lanstyák István: Nyelvi probléma és iskola
Lanstyák István félreértés) jön létre, 3. a beszélő által használt nyelvi forma, ill. nyelvváltozat vagy nyelv negatív reakciókat vált ki a hallgatóból és/vagy magából a beszélőből (rossz érzést, kinevetést, negatív értékítéletet vagy szankcionálást). Ez a kétféle komolyabb következmény természetesen egyszerre is jelentkezhet, pl. a hallgató ideges lesz attól, hogy nem érti jól, amit a beszélő mond. A problémák jellege alapján megállapított típusokon belül - a második kivételével - különbséget lehet tenni makro- és mikroszinten jelentkező problémák közt. Makroszinten a probléma egy-egy egész nyelvváltozathoz vagy nyelvhez kapcsolódik; ezzel szemben mikroszinten a gondot egy-egy konkrét nyelvi forma okozza. A makroszinten jelentkező nyelvi probléma soksok mikroszintü nyelvi problémából állhat, méghozzá különböző típusúakból is. Mikroszintü probléma például, ha egy beszélő informális beszédhelyzetben formális stílusértékű szót használ, anélkül hogy stíluselemnek szánná, s ez - mondjuk - nevetséges hatást kelt. Ha a beszélő nemcsak egyetlen formális stílusértékü nyelvi elemet használ informális beszédhelyzetben, hanem sokat, azaz formális stílusváltozatban beszél, a nyelvi probléma makroszinten is megragadható (ennek következménye lehet például az, hogy a beszélőt társai nem fogadják be vagy kiközösítik, mert a beszédmódja miatt úgy érzik, „nem közülük való”). Más típusú mikroszintü probléma az, ha például egy vásárló egy számítástechnikai szaküzletben nem tudja megnevezni azt a terméket, amit vásárolni szeretne, és emiatt kellemetlenül érzi magát; makroszinten jelentkezik a probléma, ha az egész témakörről képtelen kommunikálni az eladóval, nem érti, amit az mond neki, mert nem ismeri az adott terület szakterminológiáját. A továbbiakban sorra veszem a jellegük alapján elkülönített problématípusokat, röviden jellemzem őket, majd pedig kitérek az adott problématípus megoldásának lehetséges oktatási vonatkozásaira. A terjedelmi korlátok miatt el kellett tekintenem attól a korábbi szándékomtól, hogy minden problémát az említett kérdőívekből és nyelvi naplókból vett idézetekkel illusztráljam, s arra sincsen mód, hogy a problémákat következményeik szempontjából is elemezzem. 1. A nyelvhasználat kontextusából adódó nyelvi problémák A nyelvhasználat kontextusából adódó nyelvi problémák lényege mikroszinten az, hogy a beszélő létező, nyelvi szempontból „jól formált” szót, szókapcsolatot, nyelvtani szerkezetet stb. használ ugyan, ez azonban az adott körülmények között valami miatt a beszélő és/vagy a hallgató számára nem megfelelő, s ilyen - de csak ilyen - értelemben helytelen.4 Pl. e sorok íróját 4 Az egyszerűség kedvéért azokat az eseteket is idesoroljuk, amikor egy nyelvi formát a beszélő és/vagy a hallgató - torz nyelvszemlélete miatt - mindenféle kontextusban 228
