Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Benő Attila: A román nyelv tanítása a romániai közoktatásban a nemzeti kisebbségek számára
Benő Attila népies (cocostârc ’gólya’, şirag ’sor’, tuciurie ’fekete, sötét’), esetleg nem szabályos, nem köznyelvi alakokról (aci: aici ’itt’, cată: caută ’keres’) van szó.5 Hasonló szókincsbeli egyenetlenségek a IV. osztályos tankönyvben is találhatók: Şiruri negre de cocoare, Ploi călduţe şi uşoare, Fir de ghiocel plăpând, Cântec îngânat în gând. Zumzet viu pe zarzări. Oare Cântă florile la soare?6 7 (Otília Cazmir) Mergeam la umbra dudului din grădină. Ea torcea. Eu stăteam pe spate şi lăsam alene capul în poala ei. Priveam cerul printre frunzele dudului. Fusul îmi sfârâia pe la urechi? (B. Şt. Delevrancea) Az idézett két szövegrészletben olyan szavak fordulnak elő, amelyek általános és kontextuális jelentésének a beazonosítása magas szintű román nyelvtudást feltételez, és az első tanulmányi években semmiképpen sem élvezhet priorotást az ilyen ritkábban használt szavak elsajátíttatása. Ilyenek: cocor 'Aam', plăpând ’törékeny, zsenge’, îngânat ’dúdolt, dalolt’, toarce ’fon’, alene ’lomhán’, poală ’ruha vagy ing alja’,/ms ’orsó’. A zarzăr ’paradicsomszilvafa’ és a dud ’eperfa’ tájnyelvi elemnek minősíthetők (Oprea-Pamfil-Radu-Zástroiu 2008). Ismert, hogy amikor egy második vagy idegen nyelv alapszókincsének az elsajátítását célozzuk meg, akkor alapoznunk kell a tanulók előzetes lexikális tudására. Román-magyar vonatkozásban nem mellékes az, hogy két olyan nyelvről van szó, amelyet évszázadok óta ugyanabban a régióban beszélnek, és a két nyelv lexikális érintkezése olyan mértékű volt, hogy mindkét nyelv alapszókincsében szerepelnek a másik nyelvből származó kölcsönszavak (pl. m. város >r. oraş, r. afin > áfonya), és ezekre is hivatkozni lehetne a nyelvtanítás folyamán, mert ez a hagyományos kulturális különbségeket is tudatosíthatja. Mindkét vizsgált tankönyvben a nyelvtani szabályok hagyományos, direkt módszerrel vannak bemutatva: előbb az elvont szabály explicit leírása, megfogalmazása történik, majd néhány gyakorlat révén lehetőséget adnak a nyelvtani szabály begyakorlására. Csakhogy ezek a konkrét kommunikációs helyzetektől elvonatkoztatott példamondatok nem biztosítanak elegendő számú nyelvi ingert a szabály interiorizációjára. Másrészt a feladatok erőteljesen építenek a leíró 5 1. Bakos 2007. 6 Rusu-Peştean-Liscan 2006: 86. 7 Rusu-Peştean-Liscan 2006: 90. 222
