Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Péntek János: A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből
Péntek János tatív magyar oktatása saját környezetükben, illetve a magyar oktatásba való integrálása erdélyi iskolákban. Ezek az oktatási kísérletek kezdeti állapotban vannak: az első évek tapasztalatai alapján talán szervezetté lehet tenni az oktatók felkészítését, illetve a megfelelő oktatási stratégiák kidolgozását, a sajátos oktatási eszközök elkészítését. Ehhez hasonló revitalizációs oktatás erdélyi szórványközpontokban is folyik. 2004-ben kezdődött meg az „oktatás határhelyzetben” program (a Heltai Alapítvány és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet közös programja) a szórványközpontok pedagógusainak szakmai felkészítésére. Mindez még a kezdeteknél tart, és a további előrelépést bizonyára csak az jelenthetné, ha gyarapodna a szórványkollégiumok száma, és ha a meglévők az indulási időszak missziós céljai után a hatékony oktatást tűzhetnék ki célul erre megfelelően képzett pedagógusokkal. Szaktárgyak anyanyelvi oktatása A többi szaktárgy anyanyelvi oktatását részben az oktatási törvény szabályozza azzal a jól ismert, már említett korlátozással, hogy az ország földrajzát és a románok történelmét - az alsó tagozatot kivéve - kötelezően román nyelven kell oktatni.6 A további bonyodalmak a helyi körülményekből, feltételekből adódnak. A törvénybe foglalt korlátozás távolról sem csak azt jelenti, hogy az adott osztályokban ennyivel kevesebb a magyar nyelven tartott óra, hanem azt is, hogy mindkét tantárgy a többségi nyelven kívül a földrajzzal és a történelemmel kapcsolatos többségi ideológiát, szellemiséget közvetíti, olyan nyelvi következményekkel is például, hogy a magyar tanulóknak nincs lehetőségük megtanulni az erdélyi magyar földrajzi neveket, helységneveket. Ezeknek a szaktárgyaknak a súlyát az is megnöveli, hogy a cikluszáró vizsgákon és az érettségin is az egyik közülük kötelező, úgy kötelező, hogy a magyar tanulóknak ugyanolyan teljesítményszintnek kell megfelelniük, mint a román anyanyelvüeknek. A korlátozás mellett, ennek következményeként ez már hátrányos helyzetbe hozza őket, hiszen az egyetemre való bejutás is ma már főképpen az érettségi pontszámok alapján történik. Nagyon sok olyan iskola van és különösen magyar tagozat (román tagozattal közös iskolában), ahol úgymond óraelosztási kényszerből kisebb órászámú szaktárgyakat (éneket, testnevelést, idegen nyelvi órákat stb.) magyarul nem tudó pedagógusok oktatnak (a magyar oktatási egységeknek szinte fele nem önálló iskola). A 2000 után kiterjedtebb magyar szakoktatásban pedig másfajta 6 Az oktatási törvény 120. szakaszának 2. bekezdése írja ezt elő. A 4. bekezdés lehetővé teszi a kisebbségek történelmének és hagyományainak oktatását az általános iskola felső tagozatán. 210
