Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Bokor József: A nyelvpolitika és a muravidéki kétnyelvűség
A nyelvpolitika és a muravidéki kétnyelvűség helyzetnek, illetve a gazdasági, kulturális és nyelvi izolációnak a csökkentése bizonyos többnyelvű környezetekben. Ami közügy egy adott nyelv szempontjából, az tulajdonképpen legott nyelvpolitikai kérdés is. Hatásait nem fejti ki szükségszerűen egyformán minden nyelvi és kulturális közegben. 3. Ahhoz nem férhet kétség, hogy a muravidéki magyarság nemcsak a múltban volt hátrányos nyelvi helyzetben, hanem abban van gyakorlatilag mind a mai napig is a Szlovén Köztársaságban. Állítom, mondom ezt annak ellenére, hogy Szlovéniában közismerten jók a magyar nyelv használatának alkotmányos alapjai, törvényi keretei, jogi garanciái. Tény, hogy az önálló Szlovénia minden kétséget kizáróan nemes ügyet szolgált, amikor - a volt Jugoszlávia hagyományait követve - 1991. dec. 23-án elfogadott új alkotmányában is hivatalos nyelvi státust biztosított a két igen kis létszámú, de őshonos (olasz és magyar) nemzetisége anyanyelvének (Kolláth 2005: 16-21). Eszerint a nemzetiségileg vegyesen lakott Muravidéken a magyar nyelv, illetőleg az olaszok és szlovének lakta Tengermelléken az olasz nyelv a szlovénnel egyenrangú és hivatalos nyelv. Az alkotmány biztosította hivatalosságát és egyenrangúságát a magyar és az olasz nyelvnek Szlovéniában a nyelvpolitika konkrét gyakorlati lépéseinek kell megvalósítaniuk. Ettől függ hasznossága, eredményessége, minden értelme. A kisebbségbarát szlovén állam ugyanis mind a mai napig anyagilag is szinte mindent megtesz Szlovéniában a magyar nyelvnek az alkotmányban biztosított hivatalosságáért és egyenrangúságáért. Hogy mégsincs itt minden rendben a muravidéki magyarság anyanyelvhasználatával és anyanyelvhasználatában, azért nem elsősorban a magyar nyelv státusa, hanem használata, állapota a felelős, elsősorban a két nyelv aszimmetrikus súlya. A nyelvhasználatot befolyásoló mindennapi tényezők. Elsősorban sajnos maguk a beszélők, akik - ilyen vagy olyan okokból - nem mindig tudják vállalni anyanyelvűket. A muravidéki magyar anyanyelv használatának legfőbb jellemzőit kerek egy évtizede így foglaltam össze (Bokor 1998: 398-402, 2001: 44-48): 1. Kevés és csökkenő tendenciájú a magyarság beszélőinek a száma: apad és öregszik a magyar népesség. 2. Horizontálisan, földrajzilag igen erősen szórványosodik a magyarság. Megszakadt az őslakos magyarság korábbi etnikai és nyelvi kompaktsága. Felbomlottak a tradicionális közösségek, sok a vegyes házasság, erős a migráció, az asszimiláció és az elöregedés. 3. Vertikálisan, a közösség társadalmi, szociális rétegzettsége tekintetében is ritkulnak a magyar nyelv előfordulásai — elsősorban az életkortól, kisebb mértékben az iskolázottsági szinttől függően (aszimmetrikus a kétnyelvűség, egyre több a másodnyelv-domináns kétnyelvű). 4. Nem működik egyformán a magyar nyelvnek mindhárom szintje: a) a családi-mindennapi, b) a közéleti-szakmai és c) a tudományospublicisztikai-szépirodalmi szint. 5. Korlátozódnak funkciói, csökken életké19
