Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Gasparics Judit: Nyelvhasználat és írásbeli szövegalkotás a kétnyelvű Muravidéken
Gasparics Judit vezérelte a gyerekeket: úgy akarták megadni a választ, ahogy a szövegben olvasták.- 2. kérdés: Azt már a gyerekek az általános iskola felső tagozatában megtanulják, hogy a görögöknél Hermész az istenek követe volt, de ez a szöveg kiegészítette még azzal ezt az ismeretet, hogy a beszéd feltalálójának is őt tekintették. 14-ből 6-an írták le mindkét információt; négyen azt válaszolták, hogy csak a beszéd feltalálója volt, egy gyerek pedig nem a kérdésre válaszolt: Az angyalok, az isten követei, és született egy félmegoldás is: Hermész görög mitológiai lény.- 3. kérdés: A választ a szöveg utolsó sora adta meg: az angyal szóval helyettesítették. A helyes válaszok száma: 12. Két, tartalmilag érthető, de grammatikailag hibás választ találtam: Hermész, a beszéd felhasonlója és az istenek közé tartozót. A szólás európai nyelvekben a Hermész szót angyal szóval helyettesítették.- 4. kérdés: Ezzel a feladattal a nyelvi kreativitást szerettem volna lemérni. Ötletes megoldások születtek, mint például a következő értelmezős szószerkezetek: Hermész, a beszéd feltalálója (kétszer is szerepelt), Hermész, az istenek követe', két kultúrkör (az antik és a keresztény) összekapcsolása jelenik meg a címben: Hermész és az angyalok. További példák: Ha csend van; Angyalok; Hermész szállt el a szobában (háromszor fordult elő). Lentiben és Budapesten a diákok csak a helyesírásban hibáztak, kivétel nélkül jól válaszolták meg a kérdéseket, amit én annak tulajdonítok, hogy nekik könnyű volt ez a feladatsor. A 4. feladatnál itt is nagyon ötletes megoldások születtek: pl.: Angyal a csöndben; A társaság csendje; Egy szólás eredete; Hermész, a beszéd angyala. 2 2. feladat: Egészítsd ki a következő mondatokat! a) A Mindig én ...(szokik) mosogatni mondatban Lendván 13 tanuló a magyar köznyelvnek megfelelő szoktam alakot írta, 1 tanuló pedig a Muravidéken (és a magyarországi hetési falvakban is) használatos, nyelvjárási alaknak tekinthető szokok alakot választotta. Lentiben és Budapesten minden tanuló a köznyelvi szoktam formával egészítette ki a mondatot. b) Hétvégén a nagymama... fociztam mondatban öten (35,7%) a (-val), ketten (14,3%) a (-nál), öten (35,7%) a hasonult {-mai) esetragot és ketten (14,3%) a nagymamáw/íú/ alakot választották. A lenti diákok körében a leggyakoribb forma a nagymamánál és a nagymamámmal, mindkettő 12-szer szerepelt (29,3%), Budapesten a nagymamámnál formát hatan (24%), a nagymamámmal 14-en (56%) írták, igaz hét tanuló mondatában a toldalékolásnál nincs teljes hasonulás. 162
