Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Ruda Gábor: "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?" Adalékok az 50 éves muravidéki kétnyelvű oktatási modellhez
ruda Gábor „Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?”1 Adalékok az 50 éves muravidéki kétnyelvű oktatási modellhez A muravidéki kétnyelvű oktatás története két korszakra osztható. Az 1959-től 1991-ig tartó pártállami érára („Honnan jövünk?”), és az ezt követő, önálló és demokratikus Szlovénia időszakára („Kik vagyunk?”). Kitekintésként mérlegelhetjük, hogy milyen lehetőségek közül választhat a Muravidék kétnyelvű területének lakossága („Hová megyünk?”). A muravidéki kétnyelvű oktatási és nevelési modellt - a deklarációk szerint - azért hozták létre, hogy biztosítsák a muravidéki magyar kisebbség megmaradását. Kiderült azonban, hogy a magyar népesség folyamatos csökkenésének egyik oka a kétnyelvű modell hiányosságaiban keresendő. Ha a magyar kisebbség beletörődik ebbe a helyzetbe (és a szlovén többség tétlenül szemléli ezt - ide sorolhatók talán még az identitásváltás küszöbén állók is), akkor a magyar kisebbség létszámának további gyors csökkenése várható. A szlovéniai magyarok számának alakulás a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai szerint: 1981-ben 9496 fő, 1991-ben 8503 fő (-10,46% az 1981-es népszámlálás adataihoz képest), 2002-ben 6243 fő (-26,58% az 1991-es népszámláláshoz képest). Előrebecslések szerint (Hablicsek) 2011- ben 4429 személy vallja magát magyar nemzetiségűnek Szlovéniában (-29,06% 2002. évhez képest) (1. táblázat). A kétnyelvű oktatás elvi megalapozása és a kialakult gyakorlat között kezdettől fogva ellentmondások voltak tapasztalhatók, amelyek időnként különböző ellenkezésekhez vezettek. 1. Előzmények 1.1. Elvi alapok: a kommunista párt meghatározó szerepe „Az 1945 után létrejött Jugoszlávia államberendezésének és működésének meghatározó tényezője a Jugoszláv Kommunista Párt (később Jugoszláv Kom-1 Utalás Paul Gauguin végrendeletként is értelmezett híres festményére (1897) 149
