Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Zágorec-Csuka Judit: Az anyanyelv az életemben. Hűség és kétnyelvűség a muravidéki magyarok identitásának tükrében
Zágorec-Csuka Judit diplomás magyartanár és nyelvész is tevékenykedik a Muravidéken. Ezen a területen több összefogásra és csoportmunkára lenne szükség, a muravidéki magyarság nyelvének elfogadása és standardizálása érdekében. A muravidéki magyarok nyelvi tudatához tartozik az a felismerés is, hogy milyen ismérveket tartalmaz a társadalmi-politikai szimbólumviláguk (a nemzetiségi politikában nem tudják eléggé kialakítani vagy kihasználni a politikai mozgásterüket, belső konfliktusok, személyeskedés jellemzi őket a magyar önkormányzatok szintjén, amely más kis közösségekre is jellemző, negatív sztereotípiák hatása stb.), a létszámuk kritikus pont alá csökkenése miatt teljesen magyarlakta vidékekről már nem beszélhetünk (vegyes házasságok, áttelepülések, migrációk stb. miatt). Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a muravidéki magyaroknak milyen a viszonyuk a globális világhoz, és mennyire képesek konszenzusokban gondolkodni, tagjaikból vezetői auktorokat alakítani. Mennyire van felkészülve a közvetítő szerepre (a kultúra, az irodalom, a fordításirodalom, az információs társadalom, a szellemi tőke, a tudástőke stb. terén), mennyire tudja átlépni kisebbségi tudatának a komplexusait. Nem szabad csak kisebbségi magyarságban gondolkodni, minőségében is el kell térnie a többségi nemzettől, hogy feltekintsenek rá, ezzel nőhet a magyar nyelv presztízse is (Göncz 2006). Mennyire tud integrálódni az EU által is az egyetemes magyar kultúrába, amely szintén változik, és újradefiniálást követel. Mennyire tud a saját kis közösségében egy erős kohéziót kialakítani? S nem utolsósorban: a posztmodern fogyasztói társadalmi modell kevesebb biztonságot, több bizonytalanságot és védetlenséget sugall, tehát meg kell őrizni a megadott pozíciókat, sőt, ki kell szélesíteni, s ebben a nagyobb nyelvi kultúrák és országok a hangadók. Irodalom BARTHA Csilla 2007. A magyar nyelv megőrzésének lehetőségei és korlátái a Muravidéken egy szociolingvisztikai vizsgálat tükrében. Kisebbségkutatás 2007/ 2. BENCE Lajos 1992. Egy elmulasztott lehetőség margójára (A kétnyelvű oktatás harminc éve Szlovéniában). Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Budapest. 68-73. BENCE Lajos 1995. „...községeken belül kell megoldani a problémát...” Beszélgetés Peter Winklerrel. Népújság 11. sz., 1995. március 17., 3. BERNJAK Elizabeta 1991. Kontrastivna obravnava dvojezičnosti s posebnim poudarkom na slovensko-madžarsko dvojezičnost na narodnostno mešanem območju Prekmurja. In: Triještudije / Három tanulmány, Lendavski zvezki / Lendvai füzetek 12-13. Lendava / Lendva. 9-26. BERNJAK Elizabeta 2002. Kisebbségi nyelvek képzési lehetőségei az EU-ban. Közép- Európa: Egység és sokszínűség. In: A Nyelvek Európai Eve 2001 zárókonferenciájának előadásai. Szombathely: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 212-220. 146
