Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Zágorec-Csuka Judit: Az anyanyelv az életemben. Hűség és kétnyelvűség a muravidéki magyarok identitásának tükrében
Az anyanyelv az életemben szempontjából leginkább negatív következményekkel, másodrendű szerepkörrel járt (Göncz 2006). A muravidéki magyarság létszáma kritikus pont alá csökkenésének okai többfélék: a vegyes házasságok elterjedése, a kétnyelvű oktatás térhódítása, illetve a magyar tagozatok megszűnése, és számos történelmi esemény, amelynek következtében a nemzetiség nem jutott helyzetbe stb. A muravidéki régió egykori és jelenlegi egzisztenciális problematikája határozza meg ma is a muravidéki magyarok nyelvi kultúráját, amely a középeurópai identitás struktúrájába tartozik, része az európai identitásnak, amely főleg a kereszténység és a felvilágosodás eszméin alapszik, ezekből nőtt ki. Ebbe a nyelvi identitásba beletartoznak azok a történelmi tartalmak, amelyek a 13. századra kialakult szlovén-magyar nyelvhatár ma is érvényes formáját feltételezik, tehát ebben a történelmi folyamatban valósult meg, és létezik ma is. Ehhez a nyelvi tudathoz tartoznak azok a szakmai felismerések, filozófiai belátások, az az életvilág, amely megkülönbözteti a muravidéki magyarokat a szlovénektől, illetve részben a szomszédos magyarországi régiók magyarjaitól. Ez a mentalitás, amely kultúrát és azon belül nyelvi tudatot teremt, még akkor is, ha netán sikeres nyelvi konstrukciók mellett sikertelen nyelvi konstrukciókkal kellett megküzdenie ennek a népnek (pl. a nyelvjárásiasság széles körben való használata és az ezen alapuló kódváltás-nélküliség, a függőleges nyelvváltozatok beszűkülése, a hibridnyelvüség, a nyelvváltás, a nyelvi elszegényedés stb.). Véleményem szerint nem lehet teljesen önkényesen konstruálni, de nem lehet tetszés szerint sem megismételni a történelmileg sikeres konstrukciókat, de a sikerteleneket sem lehet gyorsan kiküszöbölni, elfelejteni, kiirtani a nyelvből. Nemcsak felszíni okoktól függ a nyelvi konstrukció, hanem mély legitimációs elemek húzódnak meg benne: pl. a tömegkommunikációs intézmények sikeres kiépítése az 50-es évek végétől kezdve (pl. a Népújság, a Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak című magyar televíziós műsor stb.), vagy a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretein belül működő Anyanyelvápolási Munkacsoport tevékenysége a muravidéki fiatalok nyelvápolása érdekében (szavalóversenyek és fogalmazási versenyek stb.). A pedagógusokban is meg kell lennie annak a pedagógiai éthosznak, amely szükséges a küldetéstudatú oktató-nevelő munkához. Hogy milyen irányban alakul a muravidéki magyar nemzeti nyelv kontaktusváltozata, ez többnyire tőlük függ. A korpusztervezés a nyelvben, a nyelvművelésben elengedhetetlen. Egy megtervezett, írásban is rögzített, a muravidéki magyar nyelvre vonatkozó helyesírási szabályrendszert kellene kidolgozni a nyelvápolás érdekében, amelyben meg volna határozva, hogy a szlovén kontaktusnyelv miatt mi minden elfogadható még ebben a nyelvben, és mi nem. Mert 85 év távlatából nézve a muravidéki magyarok nyelve valamelyest változott, és sajátos jellegzetességekkel bír, úgy is, mint a standard magyar köznyelv. S ezt a megállapítást figyelembe kellene venni, vagy legalábbis szembe kellene nézniük vele a szakembereknek, nyelvészeknek, hiszen számos 145
