Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Göncz László: A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei
A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei sekor magán viselte azokat a főképpen a magyar nyelv és nemzeti tudat alakulásával összefüggő hiányosságokat, amelyek az elmúlt évtizedeket végigkísérték. A II. világháború utáni társadalmi környezet A II. világháború után a muravidéki magyar közösség helyzete nagyon kedvezőtlen volt. Ennek következményeként a magyar nyelv és a kultúra presztízse folyamatosan romlott. A muravidéki magyar közösséget nemegyszer azonosították a szélsőséges magyarországi politikai körök és hatalmi struktúrák II. világháborús szerepvállalásával. Ez számos esetben negatívan hatott a nemzetiségileg vegyesen lakott területen alkalmazott társadalomszervezési megoldásokra, attól függetlenül, hogy a Kommunista Párt köreiben formálisan „testvériség-egység”-et hirdettek. Közismert, hogy közvetlenül a II. világháború harci cselekményei után mintegy hatszáz magyar nemzetiségű polgárt igazságtalanul gyűjtőtáborokba hurcoltak, ahol több hónapon át be voltak zárva. Az esemény az együttélés szempontjából mély nyomokat hagyott, még ha arról akkor nem szabadott is beszélni. A magyar-jugoszláv viszony erőteljes megromlását követően a muravidéki határsáv szomszédságában is háborús előkészületek folytak, aminek következtében a magyarok lakta települések többsége közvetlenül az ún. vasfüggönnyel hermetikusan elzárt határsáv közelébe, illetve annak szomszédságába került. Az anyaországgal megszakadt minden kapcsolat, ami egy kis lélekszámú közösség esetében az általánosnál súlyosabb körülménynek számított. A feszült politikai helyzet után is, a hatvanas évek közepéig elégé nehéz volt a határon átnyúló együttműködés és mozgás, ami a magyar nemzeti értékek presztízsének a Muravidéken jelentősen ártott. Az 1956-os magyar forradalom leverése után a szovjet rendszer által meghatározott, erőteljesen bolsevista típusú magyarországi rendszer a határon túli magyarok körében is nagyon népszerűtlen volt, ami a Jugoszláviában akkoriban feltétlenül valamennyire pozitívabb rendszerrel szemben a muravidéki magyarok jelentős része szempontjából demotiváló volt. A röviden összegzett körülmények következményeként a muravidéki magyar közösség fiatalabb korosztályai, akik már szlovén környezetben szocializálódtak, egyre erőteljesebben kezdtek a szlovén társadalomba integrálódni. E folyamat keretében a magyar nyelv használatának a gyakorisága jelentősen visszaesett. Mindezzel azonos időben bizonyos szlovén hatalmi körökben - részben különböző nemzetközi szervezetek és kétoldalú államközti kapcsolatok adóként kísérte annak alakulását. Később, a Maribori Egyetem kertében létrehozott magyar tanszék alapító-tanszékvezetőjeként tudományosan is követte a kétnyelvű oktatás „életútját”. 101
