Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Göncz László: A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei
Göncz László hatására - erősödött a felismerés, hogy a szlovén tagköztársaság területén élő őshonos magyar és olasz nemzeti kisebbségeknek meghatározott területeken jogokat kell biztosítani. A kisebbségi jogvédelem szintjének növelését az is segítette, hogy jelentős lélekszámú szlovén közösségek éltek kisebbségben a köztársasági határokon kívül, és minden pozitív intézkedéssel hatni lehetett azok helyzetének a javítására is. Már közvetve utaltunk arra, hogy a II. világháború után a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a magyar általános iskolarendszert biztosították. A továbbtanulás lehetősége viszont nem volt biztosítva, valamint egyéb okok és a hiányosan képzett, illetve hiányzó tanérő miatt a magyar nyelven folyó tanítás feltételei távolról sem voltak azonosak a szlovén osztályokéval. A pedagógusállomány hiánya főképpen arra vezethető vissza, hogy - hasonlóan, mint az első világháború után - a II. világháború végén a magyar pedagógusok jelentős része elhagyta a Muravidéket, és Magyarország területén telepedett le.6 Ilyen körülmények közepette elsőként a tehetősebb szülők, majd mások is gyermekeiket szlovén tagozatokba íratták, ami számos esetben a magyar osztályok tanulóállományának jelentős csökkenéséhez vezetett. A kialakult helyzet kapcsán az illetékesek válasza nem abba az irányba indult, hogy a magyar osztályok erőteljesebb minőségi növekedésére összpontosítottak volna- például a pedagógusállomány intenzívebb továbbképzésével és egy magyar nyelvű középiskola létrehozásával -, hanem hagyták az egyre gyengébb minőségű kisebbségi oktatási intézményrendszer gyengülését. Volt-e ebben tudatos, netán politikai érdekeltségű indíték, nehezen állítható. Ahhoz nem fér kétség- állítják többen az interjúalanyok közül -, hogy bizonyos köröknek, főképpen a II. világháború után a Muravidékre került politikai elit bizonyos részének, valamint egyes erőteljesebben szlovén érzelmű muravidékieknek a magyar tagozatok gyengülése nem okozott különösebb gondot... Arra is akadt példa, bár a források alapján nem tekinthető gyakorinak, hogy a magyar iskolák hiányosságait, a továbbtanulás szempontjából hátrányos jellegét hangsúlyozták.7 Az ötvenes évek végére a helyzet kilátástalanná vált, ezért az általános oktatási reform keretében és egyéb politikai fórumokon a nemzetiségileg vegyesen lakott terület oktatása többször vita tárgyát képezte. A kommunista párt és a DNSZSZ különböző járási és helyi testületéin főleg politikai jellegű tárgyalások folytak a „hogyan tovább”-ról, azonban szakmai körökben a tényleges szakmai kérdésekkel alig foglalkoztak. A muravidéki magyarságnak akkor még érdekvédelmi szervezete vagy a nemzetiségi kérdésekre fogékony egyesülete nem 6 Göncz László 2006a: Éjjeli partizánriadók 256-262., Vissza se nézzetek, mert lövünk 262-265., 24 órát kaptak a távozásra 265-271. 7 A szerző által készített mélyinterjú. 102
