Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér

minden év szeptemberének második hetében adja ki a nemzetközi irodalmi díját a Vilenica nevű karsztbarlangban. E hely önnön „poétikai szépségével” szimbólummá vált, a szlovén és a közép-európai kultúrát köti össze a tágabb európaival. A Vilenica-díj - amelyet a Szlovén írószövetség önállóan ítélt oda akkor is, amikor Szlovénia még Jugoszlávia tagköztársasága volt - kiosztását nemzetközi rendezvények kísérik, irodalmi estek, megadott témákból rendezett viták. A rendezvény díjátadással és többnyelvű gyűjteményes kötettel zárul, amelyben a kiválasztott szerzők szövegeinek részlete található eredeti nyelven, majd szlovén és - kezdetben német, aztán az angol nyelv dominanciája miatt - angol fordításban (Rudas Jutka, 2011-2013:15-16). Az 1988. évi Vilenica Nemzetközi Irodalmi Díjat, amelyet a Szlovén írószövetség alapított, Esterházy Péternek ítélték oda. Szlovénia is figyelt a keletközép-európaiság gondolatára. Korábban tiltott írókat is lefordítottak, pl. Konrád György Antipolitikáját 1988-ban. Tapasztalható volt az érdeklődés a magyar irodalom iránt.

3. 2 4. Fordításirodalom a 90-es években a magyar irodalomból

„A rendszerváltás eufóriájában, a múltba való pillantáskor a ’90-es években a kétirányú érdeklődés csökkenése érezhető. Szemben a nyolcvanas évekkel, amikor a civil szerveződések szabad hálózatai, a civil társadalom oszlopai kezdtek kialakulni, amikor a szabadon gondolkodó magyarok és szlovének meglátogatták egymást, ami egyben a fordítói tevékenység aranykora is volt. De végül is a ’90-es évek is hoztak a láthatárra új víziókat, irányzatokat, egyéni kezdeményezéseket” - olvashatjuk Rudas Jutka irodalomtörténész tanulmányában (i. m. 36.).

A 90-es években többnyire Marjanca Mihelič és Jože Hradil fordítottak magyar szépirodalmat szlovén nyelvre. Ebben az évtizedben Marjanca Mihelič két fontos magyar regényíró művét fordította le: Esterházy Péter Hrabalova knjiga (Hrahal könyve) című regényét, amely a Založba Wieser (Wieser Kiadó) gondozásában jelent meg Klagenfurtban (Celovec) 1993-ban; és Ottlik Géza Sola na meji (.Iskola a határon) című regényét, amely a Zbirka 20. stoletja-ban (Huszadik század sorozatban) jelent meg a Cankarjeva založba kiadásában 1995-ben. 1999- ben jelent meg Petőfi Sándor Pesmi (Versek) című kötete, amelyet Kajetan Kovič és Jože Hradil fordítottak szlovén nyelvre, a kötet az Obzorja kiadónál jelent meg. A verseskötethez Lator László írt utószót.

51