Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig

2. 4. Összegzés A 19. század közepén János Kardos / Kardos János, hodosi evangéli­kus lelkész, muravidéki evangélikus vallású iskolák első dékánja az akkori oktatási igényeinek megfelelően számos magyar író, költő müvét fordította le szlovén nyelvre (Petőfi Sándor, Eötvös József, Arany Já­nos, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Gyulai Pál, Kis­faludy Sándor), és dolgozta fel a magyar népdalokat. Az élő regionális nyelv idején Kardos János (1801-1873) pátriájának meghatározó alakja volt. A legfontosabb szlovén nyelvű fordításának számít Arany János két elbeszelő költeménye: a Toldi és Toldi estéje, amelyek halála után jelentek meg. A Toldi muravidéki szlovén nyelvű fordítása tehát rend­kívüli értékkel bír a két kultúrkör, a két irodalmi tér találkozásait tekint­ve. Nem vizsgálva a fordítás kortárs politikai megítélését, esztétikai szempontból a muravidéki regionális nyelv egyik szépirodalmi csúcs­teljesítménye. Annak ellenére, hogy sokáig nem lehetett ismert a széle­sebb olvasóközönség számára, fontos eleme annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően a muravidéki szlovén nyelv a regionális irodal­mi nyelv funkcióját betölthette. Mindezidáig hiányoznak azok az ösz­­szegző monográfiák, amelyek a témát kimerítően tárgyalnák, mindazon­által leszögezhető, hogy Kardos János Toldi-fordítása minden bizonnyal előkelő helyet foglal el a tárgyalt régió irodalmi kánonjában (Bakonyi Gergely László, 2014:14). Imre Agustič / Augusztics Imre (1837-1879) az első muravidéki szlovén nyelvű újság, a Prijatel (1875-1879) szerkesztője és kiadója, a lapjában publikált átdogozott magyar népköltészeti alkotásokat. A fo­lyóiratát Pesten adta ki, és természetesen szlovén, ill. vend anyanyelvű­­eknek szánta, 1875-ben jelent meg. (Hazai nemzetiségek..., www...) Ez azt is jelentheti, hogy a kiegyezést követően a századforduló (19-20. század) magyarosítási törekvései mellett a Monarchia nemzetiségei lehetőséget kaptak Magyaroszág területén az anyanyelvükön való publikálásra. Augusztics a folyóiratában főleg elbeszéléseket, prózai alkotásokat, regényeket közölt fordításban Jókai Mórtól, Eötvös Józseftől, Kemény Zsigmondtól, Gyulai Páltól. A művelődéstörténet területen sokat tett a szlovén-magyar kapcso­latok kiépítéséért Franc Ivanocy / Ivanóczy Ferenc teológus, publicista, vallási-müvelődéstörténeti író, aki 1904-ben szerkesztője volt az akkor 29

Next

/
Thumbnails
Contents