Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig

2. MAGYAR SZÉPIRODALMI MŰVEK FORDÍTÁSA SZLOVÉN NYELVRE A 20. SZÁZAD KÖZEPÉIG

2.1. Szlovén-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 19. században

A 19. században a magyarosítás ellenére főleg az oktatásban nőtt meg a muravidéki szlovén tájnyelvre lefordított versek, prózai művek és tankönyvek száma. A szépirodalom tekintetében inkább az irodalom kísérleti és eredeti fordításairól beszélhetünk. A fordítások zömét magyar nyelvből fordították. Az első szlovén nyelvű fordításokat magyar szerzőktől a muravidéki szlovén írok készítették. A 19. század közepén János Kardos / Kardos János evangélikus lelkész Hódosról, a muravidéki evangélikus vallású iskolák első dékánja az akkori oktatási igényeinek megfelelően számos magyar író, költő műveit fordította le szlovén nyelvre (Petőfi Sándor, Eötvös József, Arany János, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Gyulai Pál, Kisfaludy Sándor), és feldolgozott magyar népdalokat is. A legfontosabb szlovén nyelvű fordításnak Arany János két elbeszélő költeménye: a Toldi és Toldi estéje tekinthető, amelyek halála után jelentek meg. Mindenek ellenére a szociálisan és kulturálisan elmaradott, szellemileg nem változatos muravidéki környezetben fordításaival nem tudta kibontakoztatni a romantikus muravidéki szlovén költőket. (Franci Just, 2000:16) Az élő regionális nyelv idején Kardos János (1801-1873) pátriájának meghatározó alakja volt, Szepetneken, majd haláláig Hodoson szolgált evangélikus lelkipásztorként. Egyházi tisztségei mellett iskolai tankönyvek összeállításával, kiadásával is foglalkozott, amelyet az 1868-as Eötvös-féle iskolareform szorgalmazott. A tankönyvkiadás nagymértékben hatott arra, hogy a magyar irodalmat (muravidéki) szlovén nyelven tolmácsolják, fordítások, összefoglalások, értelmezések szülessenek. Mikor kezdett Kardos

21