Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig
János szépirodalmi fordításokkal foglalkozni? Ez a kérdés a kutatás jelenlegi állása alapján pontosan nem megválaszolható, ugyanakkor tudjuk, hogy az említett pedagógiai igények kielégítésére szolgáló munkájáért jelentős anyagi támogatást is kapott, amelyből Szalafőn birtokot vásárolt. Éppen az ezen a birtokon épült ház padlásán találták meg a Toldi-fordítást, amely tehát csak 1921- ben látott könyvformában napvilágot (Toldi - Versusko pripove-dávanye. Na vend jezik obrnyeno po Kardos Jánosi). A Toldi-trilógia Fiiszár János (1856-1947) két részét fordíthatta Kardos János, az első részt a könyvformátum után még egyszer 1941 -ben a Muraszombat és Vidéke című lapban folytatásokban közölték. A Toldi szerelme csak hat évvel Kardos halála után készült el, a Toldi estéjéi pedig 1925-ben Fiiszár János közölte a Düsevni list-ben (az 1925-ös harmadik évfolyam 2-12. számaiban) a kissé eltérő, ToldiaSztaroszti Szmrt (Toldi öregsége és halála) címmel. A folyóirat a muravidéki kulturális élet meghatározó lapja volt, amelyben a cikkek mellett magyarról fordított szlovén nyelvű szépirodalmi szövegek is szerepeltek. A Toldi 1921-es kiadása igen egyszerű könyv, illusztráció, kísérő szöveg nem tartozik hozzá. (Bakonyi Gergely László, 2014:7-15) Imre Agustič / Agusztics Imre (1837-1879) az első muravideki szlovén nyelvű újság, a Prijátel (1875-1879) szerkesztője és kiadója, a folyóiratában publikált ugyan átdolgozott magyar népköltészeti alkotásokat; de további összevetéseket igényel, hogy nevelő jellegű, rövid elbeszélései egyáltalán milyen mértékben fedik a magyar szerzők műveinek fordításait vagy átdolgozásait. A folyóiratát Pesten adta ki, és természetesen szlovén anyanyelvűeknek szánta. Magyar klasszikusok műveinek szlovén nyelvű fordításai is helyet kaptak a lapban. Időnként a magyar irodalom szlovéniai népszerűsítése is itt bonyolódott (Lukács István, 1992). Főleg elbeszéléseket, prózai alkotásokat, regényeket is közölt fordításban Jókai Mórtól, Eötvös Józseftől, Kemény Zsigmondtól, Gyulai Páltól. Agusztics Imre az Életképek című kulturális és irodalmi folyóiratban A beteg oroszlán (Bolni lev) és Vidd a pokolba (V pekel ga nesi) című két szlovén, muravidéki népi elbeszélés magyar fordítását jelentette meg. Agustič már ifjú korában regényeket és elbeszéléseket is 22
