Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
1. A szlovén-magyar, magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok kialakulása
1. 3. Összegzés A szlovén-magyar, magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok kialakulásából is kitűnik, hogy a két nyelvnek, a két kultúrának és a két irodalomnak az elmúlt évszázadokban, vagyis mindkét nép / nemzet letelepedését követően a Kárpát-medencében voltak érintkezési pontjai és eltérő kultúrtörténeti hagyományai a 9. századtól kezdve a 19. századig. Természetesen az előzmények meghatározták az azt követő századok kulturális, irodalmi és nyelvi interferenciáját, vagyis a beszédeiket. Mi kötötte össze az említett két nép / nemzet irodalmát? Elsősorban a szükségszerűség, a történelmi helyzetük és az íróstudók felelőssége. De sok minden más is. A két kultúra találkozását elsősorban az befolyásolta, hogy egy közös élettérben, a Kárpát-medencében telepedtek le a szlovének (6. század) és a magyarok, kétszáz, közel háromszáz évvel később (896). A magyarok a kereszténységet a szomszédos népektől, tehát többek közt a szlovénektől vették át, fontos kultúraközvetítő szerepe volt Kocelj fejedelemnek, aki Zalavár környékén építette ki erődítményét, és közvetítette Cirill és Metód szláv hittérítők segítségével is a kereszténységet a magyaroknak. Különbséget kell tenni az ausztriai szlovének, a magyarországi (rábavidéki) szlovének és a muravidéki szlovének között a szlovén-magyar együttélés tekintetében, hiszen a történelem során a rábavidéki szlovének a kezdetektől napjainkig Magyarországhoz tartoztak, mint államalakulathoz, és a legszorosabb együttélést tanúsítják ma is magyarországi viszonylatban. Az ószláv írásbeliség általában bibliafordításokat tartalmaz, amelyet görög és latin nyelvből fordítottak. Ezek az elsődleges fordítások nem maradtak meg az utókor számára, de felismerhetők az azt követő korok másolataiból is. Kocelj fejedelem idejéből sajnos nem maradtak fenn írásos dokumentumok. A kultúraközvetítés a két nemzet között a reformáció idején erősödött fel, amikor Janez Mandelc nyomdász, Primož Trubár munkatársa, a Kranji térségből 1582-ben kénytelen volt átköltözni a Zrínyiek és a Batthyányak birtokaira. Mandelc a nyugat-magyarországi térségben 50 müvet nyomtatott ki, ennek egyharmada magyar nyelvű kiadvány volt. A reformáció megkövetelte a vallásos irodalom, a Biblia anyanyelven való olvasását. Ezzel a céllal indult a magyar-szlovén fordításiro19