Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
1. A szlovén-magyar, magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok kialakulása
magyarországi szlovén irodalom egyik oszlopos személye, a vend sztenderd nyelv tulajdonképpeni atyja. Müvei egyedülállónak számítanak a délszlávok irodalmában is, bár csak az utóbbi időben kezdték el jelentőségét fölfedezni. Küzmics imakönyveket írt szülőföldje nyelvjárásában, s annak különféle dialektusait is ismerte. A 18. század végén a vallásos tartalmú könyvek (imádságos könyvek, katekizmusok, Szentírás) voltak az egyedüli olvasmányok a Mura és a Rába közötti térségben, amelyet a nép el tudott olvasni, és képes volt befogadni a mindennapi életében. Ezeket az imádságos könyveket ábécé-k is kísérték, amelyek segítették az olvasás folyamatát, és a vallásos irodalom kiegészítő részét képezték. A Mura és a Rába közötti terület a 10. századtól egészen 1919-ig a magyar állam fennhatósága alatt állott. A nyelvi, kulturális és etnikai érintkezések révén a muravidéki szlovén tájnyelvbe sok magyar nyelvi elem került az évszázadok során. A muravidéki szlovén táj irodalomban 1919-ig lépten-nyomon találkozunk magyar szerzők szlovénra fordított müveivel. Később Ljubljana, a szlovének szellemi központja építi tovább a magyar kapcsolatokat. PEIJATEL ytmmiiéin' I "V im&nM,: Imre Augustič Prijatel című folyóiratának címlapja Jožef Košič: Kis magyar nyelvtan. Graz, Leyla András kiadása, 1833. 18
