Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

6. Műfordítók - a magyar és a szlovén irodalom közvetítői

Dr. NOVAK, Vilko (Dr. Vilko Novak), szlavista és néprajztudós, a Muravidék történetének és nyelvének, a vend nyelv­nek napjainkban is jelentős és elismert kutatója [Beltinci (Belatinc) 1909. április 28-Ljubljana, 2003. október 8.] Dr. Vilko Novak Pável Ágoston kutatásait követve képviselte azt az álláspontot, hogy a szlovén nyelv legnagyobb önálló nyelvjárásá­nak számít a vend (prekmurjei) nyelv abban a tekintetben, hogy második szlovén nyelvként rendelkezik irodalmi nyelvvel is. A Trianon előtti Magyarország területén, az akkori Vendvidéken született, iskoláit szülőhelyén végezte. A ljubljanai egyete­men szlavisztika és néprajz szakon doktorált, előbbiből 1933-ban, utóbbiból tizennégy évvel később diplomázott. Azt követően 15 évig kö­zépiskolai tanárként praktizált Mariborban, Muraszombatban, Kranjban, Zentán és Ljubljanában. 1947-től több mint harminc évig a fővárosi egye­tem néprajzszakának professzora volt, utána már egyetemi főprofesszor lett. 1936-tól szülőhelye nyelvével, irodalmával, történetével, illetve kultú­rájával kezdett el foglalkozni. Élete vége felé Temlin Ferenc, Küzmics Ist­ván, Küzmics Miklós, Szíjártó István, Augustich Imre, Kossics József, Terplán Sándor és Bagáry József irodalmi munkásságai nyomán összeállí­totta a régi vend irodalmi nyelv szótárát, amelyben 160 ezer eredeti szó van. Néprajzi kutatásai közül kimagaslik a muravidéki fazekasság, gasztro­nómia, borászat, népszokások, építkezés és egyéb hagyományok feltárása, elemzése és összegyűjtése teljes terjedelemben. Magyarból fordított, első­sorban Pável Ágoston magyarul írt műveit, továbbá hozzá fűződik Kossics József munkáinak újbóli megjelentetése. O adta ki először Kossics József A Magyar Országi Véndus-Tótokról c. munkáját szlovénul. A régi martyánczi énekeskönyv feldolgozása és újra megjelentetése eredeti nyelvezetben is az ő érdeme. Szerkesztője volt az Etnološki pregled néprajzi lapnak és a Stopinje katolikus kalendáriumnak, amely vendül is publikál. 1989-ben Jugoszlávia néprajzi atlaszának szerkesztéséből is kivette részét. A Muravi­déken kívül Szlovénia más tájainak népi kultúrájával is foglalkozott, vala­mint a karintiai szlovének néprajzával, amit német nyelven Münchenben adtak ki. Tine Debeljakkal ültették át szlovénra Madách Imre Az ember tragédiája c. drámáját, amiért a PEN klub annak idején megjutalmazta. Dr. Vilko Novak 179

Next

/
Thumbnails
Contents