Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
1. A szlovén-magyar, magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok kialakulása
1. 2. Szlovén-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 18. században 1715-ben jelent meg az első muravidéki szlovén könyv: Franc Temlin Mali katechizmus című műve, s azt követően az 1920-as évekig a muravidéki szerzők, vallási írók, tankönyvek és szakkönyvek írói, irodalmi alkotók egy úgynevezett regionális muravidéki nyelven, vagyis egy nyelvjárás feletti / muravidéki irodalmi nyelven írtak. így jöttek létre ez alatt a kétszáz év alatt a könyvek, illetve tankönyvek, szakkönyvek, újságok, naptárak és szépirodalmi alkotások ebben a tréségben. Az írók ezt a nyelvjárás feletti, regionális muravidéki nyelvet esztétikailag is formálták, „kutatták” annak kifejezési lehetőségeit, új stílusámyalatokat fedeztek fel benne, vagyis kihozták belőle az esztétikai értékeit és a szép hangzását is. Ezen a nyelven fejlődött a muravidéki költészet és próza, amely gazdagította az egységes szlovén irodalmi örökséget is, ugyanakkor az irodalmi teljesítmény pedig regionális karakterű volt. (Franci Just, 2006a: 18) Franc Temlin Mali katechizmus című könyve tulajdonképpen Luther katekizmusának a fordítása, amelyhez felhasználta 1709-ben az úgynevezett Győri Katechismust, amely szintén magyar fordítása volt Luther híres vallási művének. Az első muravidéki szlovén könyv 1715-ben jelent meg német nyelvterületen Halléban, ahol a pietisták tevékenykedtek és buzdították a reformáció teológusait, hogy nemzeti nyelvekre fordítsák le Luther tanait. Azt is el kell mondani, hogy akkor a fordítást másképpen értelmezték, mint ma, vagyis számos dolgot kihagytak belőle, vagy valamit hozzá is adtak, kiszélesítették, pl. feleleteket adtak a feltett kérdésekre, amelyek valójában a rövid feleletek ismeretterjesztő magyarázatai voltak. (Franci Just, 2003:24) Stevan Küzmié és Mihael Bakos szlovén (vend) tanítók, fordítók, irodalmárok a magyarországi Nemescsón tevékenykedtek. Stefan Kiizmič / Küzmics István két magyar tankönyvet készített el kiadásra és egy kézikönyvet, amely 1754-ben jelent meg Vöre krsőánske krátki náuk címmel, amely a Szentírásból és a katekizmusból közöl részleteket, valamint imádságokat és 19 vallási éneket. A legfontosabb irodalmi érdeme az Újszövetség fordítása volt Nouvi zákon ali testamentom (1771) címmel, ebben szerepet játszott a magyar vallásos irodalom ismerete is, valamint latin-görög műveltsége, a német és szlovák nyelvtudása mellett. Görög nyelvből fordította, és akkor adta ki, amikor Surdon tevékenykedett. Több 16
