Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig

írók szerepeltek. 2013-ban Jože Hradil regényét fordította le magyar nyelvre Körtvélyessy Klára Képek arc nélkül / Slike brez obrazov címmel, amely az Európa Könyvkiadónál jelent meg. A hetvenes éveiben járó Jože Hradil kezet fogott Jókai Mórral. Weöres Sándor, Örkény István, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Dragomán György ugyancsak személyes ismerőse (volt), és nincs ebben semmi különös. A kézfogás hagyományozódik, elég hozzá egyvalaki, akinek a rokonságában volt egy budapesti nyomdász annak idején, amikor Jókai művei megjelentek. Jože Hradilnak volt. A többi már magától értetődik. A Muravidék központja, Muraszombat a huszadik század során hol az Osztrák-Magyar Monarchiához, hol a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, hol Magyarországhoz, hol Jugoszláviához tartozott. Ma a Szlovén Köztársaság városa. Mozgalmas történelmének szemtanúi, egy nagycsalád szétszóródott tagjai próbálják ebben a regényben emlékképek és valóságos fényképek segítségével összerakni saját mikrohistóriájukat, egy évszázad mozaikos történetét a tizenkilencedik század végétől a két világháborún át napjainkig. A történetnek számtalan magyar vonatkozása van, a családtagok közül ugyanis többen Magyarországon telepedtek le, és lélekben is magyarokká akartak lenni, vagy a rendszerváltás után Nyugaton próbáltak szerencsét. Mások, mint a szerző magyar édesapja is, Jugoszláviában élték le az életüket. Jože Hradil már Muraszombatban született.

Gállos Orsolya számos kortárs szlovén író művét fordította ebben az évtizedben magyar nyelvre, elsősorban Drago Jančar, Aleš Debeljak, Kajetan Kovič, Aleš Car, Aleš Šteger és Boris Pahor regényeit és esszéköteteit. 2001-ben jelent meg az ő fordításában Drago Jančar Zaj gás a fejben című regénye, 2006-ban pedig Drago Jančar Katerina, a páva és a jezsuita című regénye a pécsi Jelenkor kiadónál, az Alexandra Kiadónál pedig Kajetan Kovič Képzelt tanár úr c. regénye. 2008-ban jelent meg Gállos Orsolya fordításában Mojca Kumendrej Fragma című kisprózája. 2011-ben jelent meg a L’Harmattan kiadónál Drago Jančar A névtelen fa (Drevo brez imena) című regénye Gállos Orsolya fordításában, aki jegyzeteket is írt a fordításhoz.

2006-ban jelent meg a BabelPress Bt. kiadásában Aleš Šteger Protuberancia című kötete Orcsik Roland fordításában. A kötet utószavában Darvasi László méltatta a költőt és a költészetét.

2003-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál Vladimir Bartol Alamut című regénye Körtvélyessy Klára fordításában. Vladimir Bartol

106