Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)

Lendvai Kepe Zoltán: A Hadik-múmia históriája az Alsólendvai Hiradó hasábjain

című hetilap 1890. évi augusztus 10-én és 17-én megjelent számaiban beszámol a már 1864. évben tett kísérletéről, „... hogy a mi Hadikunk holtteteme üveg koporsóban helyezve a főoltárba tétessék, s figyelmeztettem a grófot, hogy legczélszerűbb volna 1864. május 5-re ünnepet rendezni (...) s egyúttal felkértem őtet, hogy a mi Hadikunk számára köpenyt és csizmát, úgy diszes koporsót is csináltasson...”. Dervarics Kálmánnak és Hadik Gusztáv grófnak sajnos nem sikerült a tervet megvalósítani, mert „... Stirling Antal akkori alsó-lendvai esperes-plébános (...) roppantul ellene volt annak, hogy Hadikunk holtteteme üveg koporsóban a Szent Háromság kápolna főoltárába tétessék s különösen az 1864. évi május 5-re tervezett ünnepélynek...” és mert „... a szombathelyi püspöknek csakugyan igaza van, hogy minden Cultus az elhunyt emlékéért a fennforgó körülmények közt tilos...”. Dervaricsnak gróf Hadik Gusztáv halála miatt sajnos nem sikerült beszereznie a perdöntő dokumentumokat II. Hadik Mihály életpályájával kapcsolatosan. Mindennek ellenére Dervarics megkísérelte megírni Hadik Mihály kapitány Lendvavidéki tartózkodásának és 1733. évi halálának körülményeit.4 Mi több, a „hagyomány szerint”, vagyis minden valószínűséggel a visszaemlékezők elmondásai alapján részletesen leírja Hadik Mihály holttetemének megtalálását a kápolna alatti sírboltban 1795-ben. Érdemes megjegyezni, hogy Dervarics úgy nyilatkozott, hogy....ezen sírboltban több más már megrongált koporsó

közt volt Hadik Mihálynak fentebb leirt s vörös bársonynyal bevont ép koporsója is...”,5 vagyis nemcsak Hadik koporsója, hanem több másik is volt a kápolna kriptájában. 1840-ben és 1843- ban is új tetemek kerültek a sírboltba.6 Dervarics Kálmán volt tehát az első, aki rádöbbenve az értékes kulturáhs örökségre, a sajtó erejének segítségével tájékoztatta a lakosságot és az országot, hogy megfelelő védelemben és tiszteletben kéne részesíteni a Hadik-múmiát. Itt mindjárt hozzá kell fűzni, hogy két évvel előtte, azaz 1888-ban a Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlöny három részben közölte a lendvai várban lakó Vachott Sándorné7 szépirodalmi írását a lendvai Hadik Mihályról, pontosabban

4 DERVARICS Kálmán 1890a, 2-3. DERVARICS Kálmán 1890b, 1-3.

5 DERVARICS Kálmán 1890a, 2.

6 VARGA Sándor 1992, 42.

7 Vachott Sándorné, született Csapó Mária (1830-1896) magyar írónő', szerkesztő és fordító, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, Petőfi Sándor szerelmének, Csapó Etelkának a húga volt. A férje a nevezetes Vachott Sándor (1818-1861) költő, író és ügyvéd volt, fia pedig Vachott Károly, az Alsó-Lendvai Híradó (1889) első felelős szerkesztője Pataky Kálmánnal közösen.

59