Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)
Lendvai Kepe Zoltán: A Hadik-múmia históriája az Alsólendvai Hiradó hasábjain
Hadik lovagról,8 amit Dervarics Kálmán nemes egyszerűséggel mesének minősített.9 Egyházasbükki Dervarics Kálmánt évtizedeken át foglalkoztatta a Szentháromság-kápolnában lévő' mumifikálódott holttest, hiszen 1890-ben írja, hogy már 1864-ben felvette a kapcsolatot a Hadik grófi család leszármazottaival. Nagy valószínűséggel a 18. század végén éló' adatközlő' segítségével kiderítette, hogy a Hadik-múmiára 1795 nyarán bukkantak az alsólendvai leányok a kápolna egyik felújítása alkalmával, és hogy ekkor hozták a felszínre. De ki is volt Hadik Mihály? Mikor és ki által került a díszes üveghurás fémkoporsóba? Miért látszódnak a fején, a karján és a Iában súlyos rongálásoknak a nyomai? Miért nincs kézfeje és nem utolsó sorban miért nincs ruházata? Dervarics a rézszegecsekkel díszített „régi”, azaz nagy valószínűséggel az eredeti fakoporsó fedelén lévó' Hadik Mihály nevet és az 1733-as évszámot „saját kezűleg” állapította meg azután, hogy II. Hadik Mihály kapitány életrajzi adatait a Nagy Iván által írt Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal10 című könyvből megismerte: „S miután ehhez képest teljesen meggyőződtem a felöl, hogy a mi szentháromsági Hadikunk csakugyan ugyan azonos a Hadik család fenthivatkozott történetében a 10-ik lap elején leirt II. Hadik Mihálylyal; s miután a család ezen története szerint Hadik Mihály 1733-ik évben halt meg, a mi Hadikunk régi koporsójának födelét ismételve s behatóan megvizsgáltam, - a réz-szegek fejei vagyis gombjai, melyekkel Hadik elhalálozásának évszáma kiverve volt, letöredeztek s lekoptak ugyan, de a szegek maguk, gomb nélkül benne maradtak a koporsó födele deszkájában s ezt megmosván és dörzsölvén, kiderítettem, hogy azon 1733. évszám állt.”11 Itt mindenképpen muszáj hozzáfűzni, hogy a Szentháromság-kápolnában lévó' mai koporsófedélnek és szegecseinek állapota viszonylag jó, gombjainak többsége még nem töredezett le, s a fedél sem néz ki elsó' rálátásra 300 évesnek. Ráadásul az egyik oldalon a szegecsek kiolvashatatlan halmazt képeznek, amiből egy-két betűn és egy 1733-as évszámon kívül nem lehet sokkal többet kibogozni, ami arra is utalhat, hogy valaki „pontos másolatot” kísérelt készíteni a már olvashatatlan szövegről. De már Dervarics Kálmán is „régi” koporsófedelet emlegetett 1864-ben, amikor azt írta, hogy „Hadikunk régi koporsójának 8 VACHOTT Sándorné 1888a, 1888b, 1888c. 9 DERVARICS Kálmán 1890b, 3. 10 NAGY Iván 1859, 6-14. 11 DERVARICS Kálmán 1890b, 2. 60
