Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)

Halász Albert: Az alsólendvai sajtó indulásának körülményei

várában, Alsó-Lendván éli agg napjait. Irodalmi műveiből ismeri a magyar közönség a finom műveltségű nőt, akinek a körében a régibb évtizedekben sok iró megfordult. Ismerheti a közönség Petőfi leveleiből is. Az őhuga volt a korán elhunyt Csapó Etelka, a kit Petőfi a „Cziprus-lombok”-ban megénekelt. A sok megpróbáltatáson átment özvegy, kinek férje sokáig élőhalott volt, most elvesztette szemevilágát. Folytonosan irt, s nagyon megerőltette szemét. De lelkének ereje nem hanyatlott, s unokája Győrfíy Ilona társaságában most is gyakran lehet látni, a mint kisebb sétákat tesz. Még irodalmi munkásságát sem hagyta abban s emlékeit unokájának mondja tollba.”58

1896 márciusában adják hírül a korabeli lapok,59 hogy Vachott Sándomé, született Csapó Mária február 29-én Tapolcán elhunyt. Temetése március 3-án Gyulakesziben volt. Ez azt jelenti, hogy a Vachott család 1894 és 1896 között elköltözhetett Alsólendváról. Vachott Károlyt végül 1899-ben kinevezik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében lévő Tótfaluba közjegyzőnek.601913-ban hunyt el. Sírja a Budapesthez közeli, mai Tahitótfaluban található, halálának éve 1913, ott egyébként jegyzői tevékenységet végzett. A helyi temetőben a sírkövén a következő felirat áll: „Vachotfalvi Vachott Károly (1849-1913). De mind hijába! Pájád véget éré! Örökre hűvös álom szállá rád. Szent béke lengjen sirod gyász helyére. Nyugossza Isten hű szived porát. »Vachott Sándor Kornélia emlékezete. «”61

Az Alsó-Lendvai Hiradó első évfolyamának utolsó két lapszámában a szerkesztők újabb lap indítását helyezik kilátásba. Azt tapasztalták, hogy a vidéki közlönyök a szépirodalomnak adnak legkevesebb helyet, ezért az Alsó-Lendvai Hiradóhoz Szépirodalmi Közlöny címmel mellékletet adnak ki. Az egy ív terjedelemre tervezett lap főleg a regény és a beszély, azaz az elbeszélés, a novella, tehát a próza műfajában számított az olvasók érdeklődésére. A jeles magyar írók eredeti műveinek közlését helyezte kilátásba, akiktől ígéretet is kaptak, hogy küldenek írásokat,

58 Vasárnapi Újság 1894. január 7. (41. évf.), 1. sz. 13., valamivel rövidebben hasonlóan több lap is közli, pl. Pesti Napló, 1894. január 2. (45. évf.), 2. sz. 2., Fővárosi Lapok 1894. január 3. (31. évf.), 3. sz. 16., Kolozsvár 1894. január 3. (8. évf.), 2. sz. 3. Emlékiratai, Vachott 1887-1889, akkor már megjelentek, így nem tudjuk, min dolgozott.

59 Vasárnapi Újság 1896. március 8. (43. évf.), 10. sz. 157., Pesti Hírlap 1896. március 3. (18. évf.), 62. sz. 7., Budapesti Hírlap 1896. március 2. (16. évf.), 61. sz. 4.

60 Belügyi Közlöny 1899. november 1. (4. évf.), 21. sz. 457.

61 Szalai 2006, 8.

34