Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)

Halász Albert: Az alsólendvai sajtó indulásának körülményei

az író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelezd tagja, a Kisfaludi Társaság rendes tagja, a szabadságharc alatt Kossuthnak volt a titkára, amiért bebörtönzik, de kiszabadul, majd az ötvenes évek elején egyik üldözött barátját házába fogadja. Ezért feljelentik és börtönbe kerül, meghurcolják, ennek következtében megbetegedik, módos barátai ideggyógyintézetbe segítik, ám 1861-ben meghal. Neve a kor jelesebb költői, írói, az értelmiség mellett tűnik fel, akikkel ő és a családja is szoros kapcsolatban voltak. Közülük ki kell emelni testvérét, az író, színműíró és lapszerkesztő Imrét és a fiatalon elhunyt lánytestvérét, Kornéliát, Erdélyi János feleségét. Erdélyi szintén költő, kritikus, esztéta, filozófus, népköltési gyűjtő és az MTA tagja volt.

Vachott Sándor felesége, Csapó Mária jómódú pesti családban született, négy húga volt, apja neves ügyvéd, aki megengedhette családjának a pazar életet. A művészetpártoló család szalonja a kor művészei, politikusai gyülekezőhelye volt. Itt mutatták be egymásnak a fiatalokat is, Sándort és Máriát, aki tizennégy éves sem volt, amikor 1843-ban összeházasodtak. Am Csapó János váltóhamisításba keveredett, és 1844-ben eltűnt. Kiderült, hogy nem is volt nemesi származású. A család anyagilag tönkrement, Vachott Sándor fogadta be házába felesége anyját és testvéreit. Felesége terhessége alatt idegösszeroppanást kapott, koraszülött gyermekük meghalt. Egyébként Mária egyik testvére volt az a tizenöt éves Csapó Etelka, akihez Petőfi számos verset írt, hiszen bejáratos volt Vachottékhoz, ott ismerte meg Etelkát. A családot azonban továbbra is üldözte a balszerencse. Etelka 1844-ben megfázott, és a következő év januárjában elhunyt.

Csapó Máriára szűkös megélhetés várt, férje halála után pedig gyakorlatilag jövedelem nélkül maradt, és a családi barátoktól, mint pl. Eötvös Józseftől remélt segítséget. Saját maga is kénytelen volt tollat ragadni, és mi mással, mint ahogy a család számos tagja, írással, fordítással, lapkiadással igyekezett fenntartani saját magát és gyermekeit. Bizonyára alapos lapkiadói, szerkesztői ismeretekre tett szert az idők folyamán, hiszen számos lapot jelentetett meg. Az igyekezet azonban nem volt elegendő, irodalmi próbálkozásai nem hozták meg az anyagi biztonságot.

Erre a rövid, összegző kitérőre az egyébként bő szakirodalom ellenére azért volt szükség, hogy bemutassuk Csapó Mária családi hátterét, azokat a köröket, ahol mozgott, és azt az irodalmi miliőt, amely körülvette.35

35 Lm. Kenyeres 2001, Szinnyei 1891-1914, a Pallas Nagy Lexikona, Demmel

30