Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Szilvia

lokálra. Alkalmas helyzetekben beszéljetek a kábítószer-függőségről. A függőség hatásáról és következményeiről. Ismerjétek meg az ezzel kapcsolatos véleményét.- És ha nem akar velünk beszélni ezekről a dolgokról? - szólt közbe lemondóan.- Ahogy én ismerem Szilvit, hallgatni fog az értelmes, józan szóra. Tíz nap után meglátjuk, hogy mi a további teendő. De én hiszem, hogy minden megoldódik. Hangsúlyozom, fontos, hogy minden igyekezetetekből sugározzon ki a megértő aggódás és a végtelen szeretet.

Elmúlt egy hét. Keveset gondoltam rájuk, mert annyi munkám akadt, hogy alig győztem. Hétfőn levelet kaptam a barátomtól. Többek között az alábbit írja:

„Kedves Barátom! Azt hiszem, hogy a tanácsod értékes gyümölcsöket fog érlelni. Nehezen alakult ki közöttünk a szülő és a gyermek természetes viszonya, amely a megbecsülésen, a megértésen és a szereteten alapszik. A tőled kapott film megtekintése után sokat beszéltünk róla. Szinte egész éjszaka. Majd huszonnégy órás csönd uralkodott a családban, mintha gyászoltunk volna. Mindenki hallgatott. Senkinek sem volt kedve társalogni. Ez egy napig tartott. Aztán megtört a jég, ugyanis Szilvi kérte, hogy nézzük meg újra a filmet közösen. Ezt tettük, de közben megállítottam a vetítést, és beszélgettünk, elemeztük a látottakat. így minden ellenkezés nélkül beleegyezett, hogy elutazzunk »nyaralni«. Nem tíz napra jöttünk, hanem két hétre. A vállalatomnál sem gördítettek ez elé akadályt.

Most, hogy eltelt hat nap, örömmel közlöm, hogy mind a hárman jól vagyunk, sokat szórakozunk, és mindig együtt vagyunk. Úgy veszem észre, de ez a feleségem véleménye is, hogy Szilvi tanult a történtekből, és talán minden rendben lesz. Az esetből mi, felnőttek is tanultunk. Jobban oda kell figyelnünk a serdülő gyermekeinkre, egymásra."

37