Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Régi és új tájszavak (1-2.)

Agyba-főbe (határozószó). Kíméletlenül, nagyon, mértéktelenül, túlzóan. Az apa agyba-főbe verte a hároméves gyermekét, olvasom a hírekben. Ennek ellenkezője: agyba-főbe dicséri a tanítványait. A kanizsai börtönben kékre-zöldre, félholtra verték az alsólendvai vár kapitányát. Összetétel.

Ajnároz (ige). Túlzottan kényeztet, dédelget, babusgat, pátyolgat. A nagyanyó ajnározza az unokáit. A tenyerén hordja vagy hordozza. Rózsi is sokat dédelgette fiát. Bizonytalan eredetű. Talán kun jövevényszó.

Alamizsna (főnév). Gyakran rosszalló. Csekély, általában pénzbeli adomány. Méltánytalanul vagy megalázóan kevés anyagi segítség. Bözsi néném alamizsnát adott a koldusnak. Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna. Inkább ingyen dolgozik, mint alamizsnáért. Görög eredetű latin jövevényszó.

Árenda (főnév). Hasznot húzó dolog vagy jog bérlete. Hivatalos haszonbér, haszonbérlet. „Most is azon sóhajt és dúl-fúl magában, miért nem adhatja az áráért árendába a területét." Ismeretlen eredetű szó.

Babramunka (főnév). Nagy türelmet, aprólékosságot igénylő tevékenység, munka. Piszmogás, pepecselés. Szobafestés után a padlót mosni kellemetlen babramunka. Mit pepecselsz anynyit azzal a kopott ecsettel? Sokat piszmogott vele, amíg rendbe tette a mopedjét, hogy működjön. Összetétel: babra + munka. Bábáskodik (ige). Valaminek a létrehozásában való segítkezés. Szülésnél segítkezik. Bábaként működik. Szükség volt Katus bábáskodására, hogy a menye gyereke épen világra jöjjön. Nehéz szülése volt a lányomnak, a bába mellett az orvos is jelen volt. A baba szó származéka.

Begurul (ige). Valaminek a belsejébe, belülre, valami alá gurul. Feldühödik, megmérgelődik, felfortyan, felbőszül, begőzöl, begerjed. Mai kifejezéssel: Felmegy nála a pumpa. A dobókocka begurult az asztal alá. Az értetlenség láttán begurult. Hamar begerjed, de hamar le is higgad. Hamar haragra gerjed

157