Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)

Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata

nak segített a fiú kiszabadításában. Ezúttal újfent a fiú „alá adja a nyerget”, aki ezen a réven mindenek fölé helyezkedik. Teliholdságában, vörösségében, nagyságában éppen úgy néz ki, mint egy lemenő alkonyati, vagy éppen felkelő hajnali, vörös napkorong. Tudjuk, teliholdkor a Hold és a Nap sohasem fordulhatnak elő egy időben az égen, de ne feledjük, hogy mostanság pünkösdi időket élünk, és minden megtörténhet, pontosabban minden éppen az ellenkezője szerint történik, i lint ahogy azt megszoktuk, elvárnánk. Az oszlopon „nyugvó” kerek telihold - mint egy fej - teszi a dolgát immár vejként: az öreg Fehér király új feje a veje, maga viszont alul marad és tetszik, nem tetszik, Fekete királlyá válik. Az új idők új törvényei teszik lehetségessé azt az ellentmondásos helyzetet is, hogy egy „holdfogyatkozásos telihold” képes úrrá lenni a majdnem pályája csúcsán lévő Napon - közel vagyunk a nyári napfordulóhoz. Hiába, így működteti az új király, a fiatal Fehér (pünkösdi) király a királyságát.

Ha az Ikrek birodalmában vagyunk, nem kell csodálkoznunk azon, hogy a dolgok kettőződnek, mégis egyek. így van ez a királyainkkal is, azt teszi ugyanis az egyik, mint a másik, hiszen a kettő egy. A vej, vagyis a fej járatja a bolondját apósával ezúttal is, amikor elhiteti vele, hogy amit tesz, az pontról pontra megfelel a Fekete király cselekedeteinek. Valójában azt hiteti el a Fehérrel, hogy Fekete.

A mese talán legfurcsább (költői) képe a nyílvessző, amellyel a fiú kilőtte a király szája elől a falatot, méghozzá villástól. A pünkösdi királyok (hiszen a fiúból lett ifjú Fehér király is és a Fehérből Feketévé tett - lett - király is pünkösdi, ha már egyszer pünkösd van) kettősének közössé lett (tett) falatja, igazi gyújtópontja a mesének, ez gyűjti egybe (fókuszálja) az öreg villáját, vagyis villámát - mint a Nap sugarait -, és a fiatal nyilát, mint a Hold sugarait. Mint már említettük, a Nap magától süt, „saját magát eteti hidrogén falatkákkal”. A fiú ezek szerint ezt a bizonyos hidrogént találja el nyilával, és ezen a réven szó szerint kikapcsolja a meséből a villanyt. De fogalmazhatunk úgy is, hogy ezzel a falatmegvonással „pünkösdi böjtre” kényszeríti a Fehér királyt, és az úgy fogy el, mint a Hold, aki fiú képében annak idején éjszakai ökörlegeltetéskor aludt el (ki), most viszont a falat falba ragadásának pillanatában születik meg a Fehér királyban a Fekete, a fiatal Fehér királyt viszont éppen ez a bizonyos „falfalat” élteti fehérséggel.

A Nap (Héliosz, értsd: hélium), vagyis a Fehér király „kialvásának” (ájulás) és az egyidejű (új) Fekete király megszületésének közös ele-41