Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)
Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata
gondolunk, a mi fiúnk is belekóstolt már az „árpaevésbe”, a szemünk előtt fektette alomra szeretőjét, és csak úgy falta az árpát. (Az árpamag a vulvára emlékeztet.) Van az árpaevésnek még egy aspektusa is, az ti., hogy aki eszi, könnyen árpává válhat, maga is maggá alakulhat át, őssé lényegülhet vissza: Árpáddá... Lehet, hogy fiúnkban nemzetünk (egyik) ősapját láthatjuk viszont árpát ropogtató csikó alakjában? Tény, hogy a világ egykor lovas nemzetként tartotta számon a magyarokat, akik viszont Árpád vérei, árpamagok... Bárhogy legyen is, a fontos az, hogy a király ezeket a buja csikókat is megpecsételte annak jeléül, hogy „mindent tud”, meg van mentve ország, király, királylány. Nem lepleztük még le a Fekete király céduláit. Minden jel arra vall, hogy a hírvivő olyan valami vagy valaki, aki egyszerre láthatja mindkét királyt, vagyis este is (alkonyat), reggel is (hajnal) látható. Tekintettel arra, hogy az Ikrekben a Merkúr otthonosan mozog, elsősorban benne kell látnunk a futárt, vagy ha úgy tetszik, magát a cédulát, a sorsot eldöntő írással. A Merkúr bolygó hol a Nap előtt jár, ekkor a Vénuszhoz hasonlóan „hajnalcsillag”, hol meg a Napot követi, ekkor meg szintén a Vénuszhoz hasonlóan „estcsillag”... És még valami: a csikók egyformasága az Ikrek mezejében szinte természetes, hármas ikrekről lehet szó... A Fekete király, tekintve, hogy egy a fiúval, természetesen már kezdettől fogva tisztában van azzal, hogy a kérdésekre (a kérdéseire) nem a Fehér király adott feleletet, de a játék kedvéért és a végső cél érdekében mindent megtesz azért, hogy az álom rajta beteljesüljön, vagyis tovább járatja a Fehér királlyal a bolondját. A Fekete király harmadik feladványa szinte olyan, mint egy haditerv, célzottan a Fehér király királyságára irányul. Ezúttal nem a Fehér király szellemi energiáit mozgósítja elsősorban, de fizikai, testi mivoltában kényszerítő erejű rá nézve, ugyanis teljes valóságában kellene neki most színt vallania. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezzel a pünkösdi próbatétellel „ugrasztja ki a nyulat a bokorból”: magát a börtönből, a Fehér királyt pedig a trónusáról mozdítja el. A Fehér király rangvesztésének első jele (mint már láttuk) a félelem volt. Ez a félelem gerjesztette haragra, amely mint tudjuk, rossz tanácsadó. Azzal, hogy mérgében elhajította kulcsát, valójában saját királyságát ingatta meg, ugyanakkor a fiút, vagyis a Fekete királyt mintegy „helyzetbe hozta”. A következő „árulkodó tünet”, amely a Fehér király hatalmának 36
