Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Szövegáttűnések és hagyományértelmezések

másikban csupán a nyelvjárási szóalak. Ez nem így van, hanem a kódváltás főleg a mondatokon belül történik, a felsorolt jelenségek (kölcsönszavak, szlovenizmusok, horvát szavak, tükörfordítások, nyelvjárási szavak) egyszerre jelennek meg nyelvhasználatunkban, ezért nehéz bennünket megérteni. Példa: Képzeld, a múltkor háromszor büntettek meg a milicák; először, mert hosszúlámpával mentem és nem volt nálam a sofőrvizsgám, másodszor gyorshajtás miatt, gyorsan kerültem a prikolicás traktort, harmadszor a benzinpumpa előtt, mert nem voltam lekötve, (az előbbi mondat legyen rejtvény!) Kódváltási típusunkat csak azok értik meg, akik mindkét nyelvi kompetenciaszinttel rendelkeznek. A mondaton belül megjelenő másik nyelvi elem megnehezíti a megértést. Ahogy a beszédhelyzetek, úgy az interakciók is sokfélék, ezeket mindig a beszédpartnerek határozzák meg a társalgás menetében. A nyelvválasztásunk mindig egy értékelő folyamat, folyton mérlegelnünk kell a helyzetet, kivel, mikor, hol.

Lehet, hogy amit most írok, már kimeríti a naivság és az önzőség ismérveit, összegzés helyett mégis megemlítem Szegedy-Maszák Mihály Esterházy Péter Harmónia caelestis című opus magnumáról szóló tanulmányának passzusát, amelyben világosan kimondja, hogy tükörfordítás nélkül szinte leheteden írni magyarul, „...a maradi nyelvtisztító kipellengérezhetné a néha előforduló nyelvhelyességi kihágásokat. »Édesapámat nagy káosz uralta« (177) - olvasom egy helyütt, máshol pedig a következő mondatot találom: »a világot nem a szeretet uralja« (462)”7

Látjuk, hogy az egynyelvű környezetben élő, a posztmodern európai/magyar irodalom élmezőnyében lévő (számomra a legkedvesebb) író szintén hasonló nyelvi alakokkal, fordulatokkal él írásaiban.

7 SZEGEDY-MASZÁK Mihály. A történelem elképzelt hitele /Esterházy Péter: Harmonia caelestis/, Kortárs, 2000/9,110.

87