Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Szövegáttűnések és hagyományértelmezések

Miért hiba akkor, ha mi, kétnyelvűek alkalmazzuk ezeket? Itt hozzáfűzném azt is, hogy mély öröm-hullám tölt el, amikor a kortárs írók műveit olvasva előfordulnak a fenti jelenségek. A „mai” magyar nyelv a maga tükörfordításaival, kölcsönszavaival, nyelvjárásiasságával, szlengjével, argójával díszítve még változatosabb, „valódibb”, „élőbb”.

Szakirodalom

SÁNDOR Klára (szerk.): Nyelvi változó - nyelvi változás. Szeged: JGYTF Kiadó, 1998

BOKOR József: A magyar nyelv és használata a szlovéniai Muravidéken az ezredforduló küszöbén, MNY, 2001/1, 34—52. BOKOR József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben. Maribor- Lendva: Maribori Magyar Intézet, 1999

GUTTMANN Miklós (szerk.): Anyanyelvűnkért. Murska Sobota: Pomurska založba, 1983

KOLLÁTH Anna: Magyarul a Muravidéken. Maribor: Zora 39,2005 ( Joseph MARGOLIS: Irodalom és beszédaktusok, Helikon, 1983/2, 175. és 176.

Jürgen HABERMAS: Mi az egyetemes pragmatika? in PLÉH Csaba, SÍKLAKI István, TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Nyelv — kommunikáció-cselekvés. Budapest: Osiris, 1997,231.

H. Paul GRICE: A társalgás logikája, in PLÉH Csaba, SÍKLAKI István, TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Nyelv - kommunikáció — cselekvés. Budapest: Osiris, 1997,216.

KÁLMÁN C. György: Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet (Bevezető és bibliográfia), Helikon, 1983/2, 128-129.

88