Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Nyelvi panorámák és szellemi horizontok

láda; vagyon ebben ex lapide serpentino 10 csésze, 9 tányér, 10 tál, gemkapocs.Az másik asztalon. Viselt csatos aktatáska, zsírban fénlő, hasas akar egy áldott állapotban való eb. Öt öreg persiai selmes szűnyeg. 9 egy asztalra való persiai szűnyeg, selmes szűnyeg. (..) Egy kicsin fekete ládácska cum instrumentis scriptorijs, in concreto celluxszal körbebugyolált töltőtollr.”20 (Esterházy Péter, Harmonia caelestis, 44-49.)

Esterházy a Javított kiadással nemcsak újfajta poétikát hoz létre, hanem újfajta szövegformát is. A kortörténeti dokumentumok, azaz a jelentések kimásolt részeit barna színű szedés különíti el az író ezekhez fűzött reflexióitól, illetve a napló személyes megnyilatkozásaitól. Ez a szövegforma Danilo Kiš Anatómiai lecke című könyvéből ismerős, amelyben eszmefuttatásaihoz sajátos formát talált a szerző, azaz kigyűjt, kiemel a könyveiről szóló kritikákból egy-egy részletet, mondatot majd kommentálja, reflexiókat fűz hozzájuk Ilyen szempontból - az intellektuális asszociációk különféle hivatkozásokkal való kiszélesítése kapcsán - itt is lehetséges hasonlóságokról beszélni Kiš és Esterházy eljárásai között. Ez főleg a technikát és az anyag elrendezését illeti. Ezt a kisi formát is a magyar irodalomban elsőként Esterházy Péter követi a Javított kiadásban. Ennek a forma-átvételnek a szemléltetésére csupán egy-egy Példa:

beismerem, hogy még Kisre sem tudok haragudni. Ugyanis a hozzá való viszonyom nem emocionális, hanem racionális természetű. Habár értem őt elfogadni nem tudom. ”

„A magam részéről én jobban »szeretném«, ha Jeremic papa kitenné a vesszőt oda, ahol a vesszőnek helye van, tehát értelemszerűen az »őt« után: akkor minden emóció és minden különleges »viszony« nélkül elfogadnám és tudomásul venném, hogy - ha haragszik rám, ha nem

20 ESTERHÁZY Péten Harmonia caelestis. Budapest: Magvető, 2000, 44-49.

47