Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Nyelvi panorámák és szellemi horizontok
Talmudból ismerős mondatban sűrűsödik egy hasadt kor történelmi és személyes traumája, a történelmek borzadalmából visszaidézett apafigura, „E. S. kiszolgáltatottsága, esendősége és őrülete itt nem lélektani jelenség, hanem ontológiai, a semmiféle hatalommal, az önmaga felettivel sem bíró ember létének széttört valója”,7 s nem utolsósorban egy földrajzi, kulturális, nemzeti térség feldarabolásának folyamata.8 Mindkét mű kiemelkedő helyet foglal el mind az életmű, mind az ezredvégi jugoszláv/magyar próza alakulástörténetének horizontjában. Mindkét esetben „történelmi vagy családregényről vagy aparegényről” van szó, monumentális történeti matériáról, olyan fabulákról, mikrotörténetekről, melyek igaz voltukról tanúskodnak, amelyekben az írói képzelet minden öltését valós részletek igazolják Ezért Kiš fiktív világának megteremtésében/valóságrekonstrukciójában sem csupán egy vidéki magyar zsidó család életének mozaikképét olvashatjuk hanem ennél sokkal többet, egy értékeket vesztett, szétmállott világot/országot. A szóban forgó könyv(ek) explicite megadott poétikája és metodológiája egyértelműen mutatja, hogy dokumentumokat, nyersanyagokat használ(nak). Hogyan és mennyiben használja fel ezt 7 RADICS Viktória i. m. 203. 8 A Fövenyóra világa 1942 közép-európai térségében mozog; a vonat Lendvától Budapesten át Újvidékig viszi a meghatározott menetrend szerint az utasokat. E geopolitikai térség 1945 után megváltozik, marad Lendva és Újvidék egy hatalmas konglomeráció, Jugoszlávia egységeként. 1991-ben újra változik a „világ rendje”, Lendva Szlovénia része lesz, Újvidék Szerbiáé és Montenegróé, 2007 újra a zűrzavarok világa Szerbiában, változnak a határok,... de megmarad - Thomka Beáta remek megállapítása szerint - a virtuális térség, ami erősen összeköt bennünket, ugyanakkor szét is választ. Lendvaiként hadd idézzek egy részt a regényből: „Közép-európai időszámítás szerint az 1942. esztendő negyedik hónapjának ötödik napján mikor kel föl a nap a levélíró lakóhelyén, ha a számítás kiindulópontjául Lendvát vesszük, amely Greenwichtől keletre 1 óra 6 percnyire és az északi szélesség 46,5 fokán fekszik?” (322.0.) 41
