Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Nyelvi panorámák és szellemi horizontok
fogalomkörét ekképpen határozza meg: „A kisebbségi csoportok identitástudatát és magatartásformáit meghatározhatják objektív és szubjektív tényezők: a többségi csoport politikai és kulturális ereje/erőszakossága, illetve a csoportokat befogadó állam gazdasági helyzete, a kisebbségként élők érzelmi/értelmi kötődése a saját és az államalkotó nemzethez, valamint a többi kisebbség multikulturális örökségéhez.”12 Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a jövőben a Muravidéken a sajátos etnikainemzeti csoporttudat a kettős identitás lesz, hiszen a magyar kisebbségek etnikai önazonosságukat a szlovén állampolgári közösséghez és a szlovén nemzethez való integrációs kötődésükkel próbálják összeegyeztetni. Véleményem szerint sokak számára - elsősorban a vegyes házasságokban élőkről van szó - csupán a magyarsághoz való tartozás vállalása manapság nem attraktív. Ennek viszont negatív impulzusa is lehet, ha ez asszimilációs irányba mozdul. Viszont fontos tudni, hogy az etnikai kisebbségek csoportja az eredeti vagy az anyanemzeti közösségtől tartósan különfejlődő, s ahhoz elsősorban csak a származás, valamint a beszélt nyelv alapján kötődik A szlovéniai magyar kisebbség a standard magyar nyelvnek egyfajta kontaktusváltozatát (Contact Linguistics) beszéli, csak ezzel tudják az emberek megértetni magukat. Ezek a kontaktusváltozatok a lexikális elemektől egészen a különböző sajátságos kulturális toposzokig csakis ebben a kontaktusváltozatban tudnak autentikusan működni. Egy Pécsről Lendvára érkező ember pár percen belül lelepleződik, mert nem a helyi autentikus, működő nyelvet beszéli. Ez a nyelv tölti be azt a szerepet, amit a nyelvnek be kell töltenie egy közösség életében. A különböző társadalmi identitások, a nyelv, nyelvhasználati formák közötti választás és a közösségszerkezet viszonya elég bonyolult 12 Rachel BLOUL i. m. 272. 32
