Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Nyelvi panorámák és szellemi horizontok

a kultúra, a terület, esetenként a faji hovatartozás elemeiből összetevő objektív jellegű jelrendszer.” Az etnikai tudat pedig „a különböző egyedeken a nyelv és a kultúra azonosságáról, a közös területről avagy hazáról, etnikai közösségük eredetéről és valóságos, illetve képzelt tulajdonságairól, történelmi sorsfordulóiról és feladatairól kialakult nézet- és képzeletbeli együttes.”8 Dominique Jacquin-Berdal szerint az etnicitás „a modernitás és a globalizáció szülötte, tehát nem a nacionalizmusok és háborúk által gerjesztett tudatos önmeghatározás, sokkal inkább társadalmi jelenség.”9 Gyáni Gáborral fogalmazva, az etnikai identitás „a hagyományban fogant kollektív emlékezet spontán megnyilvánulása, a nemzeti identitás viszont a már történelemmé vált múlt felidézése, és örökségének immáron tudatos és programszerű vállalása.”10 11 O a fizikai térhez fűződő viszony alapján részletesebben kifejti az etnikai és a nemzeti identitás egymástól való eltérését. így vélekedik; „A szülőföld (az anyaföld) egészen mást jelent itt és ott. Egy állam határai a modern nemzetállamok kora előtt nem mindig estek maradéktalanul egybe a létező (vagyis az etnikai) identitások referenciájául szolgáló térrel; a modern nemzetek közigazgatási határai azonban mindig a szülőföldet zárják körül. így van ez akkor is, ha a politikai határok nem feltétlenül esnek egybe az etnikai közösségek tényleges fizikai terével.”11 Rachel Bioul a Kirekesztők és elvegyülök (Kisebbségi magatartásformák vizsgálata a multikulturális társadalmakban) című tanulmányában az etnikai identitás

8 Mojmír BENZA: Etnikai identitás az etnológia nézőpontjából, (ford.): FUTALA Tibor, Kisebbségkutatás, 1999/2,253.

9 Dominique JACQUIN-BERDAL: Mit tehet a nemzetközi közösség? (ford.): HEISZLER Ákos, Kisebbségkutatás, 1999/ 2, 246.

10 GYÁNI Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág Kiadó, 2000, 85.

11 Uo. 85.

31