Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Nyelvi panorámák és szellemi horizontok
kérdésre szlovén, illetve nyelvjárási válasz érkezik. A magyar standardnak a szlovéniai magyarok nyelvhasználatában és identitásában betöltött szerepe ma még igen képlékeny. Igaz, tudatos és egyre gyakoribb használata főként értelmiségi körökben figyelhető meg. A muravidéki magyarok természetes anyanyelve a muravidéki magyar nyelvjárás, ami beépült a szlovéniai magyarok identitástudatába is, ellentétben a megtanult magyar anyanyelvi változattal, amely nem vagy csak kevésbé képes természetes anyanyelvvé válni. A nyelvváltás fokozatainak különös jelentősége van, hiszen éppen a nyelv- és identitásváltás igen szorosan összefügg egymással minden közösség esetében. A kisebbségi közösségek önmeghatározása alapján, a különböző identitásformák közül (a nemzeti identitás primátusa, az etnikai identitás jegyei, a regionális identitás, a kettős identitás...) a szlovéniai magyar közösségekre zömmel az etnikai identitás jegyei jellemzők. ,Az anyanyelv vagy anyatájnyelv tiszteletével, a közösség saját etnikus tradícióinak ápolásával, átadásával az erős származástudat jelenlétével meghatározható etnikai azonosságtudat első sorban abban különbözik a nemzeti identitástól, hogy a csoportidentitás a kisebbség valóságos közösségére terjed ki, s az anyanemzeti kötődések, vonzalmak csupán kiegészítik ezt az identitásformát.”7 Ugyanakkor a szlovéniai magyar közösség (kisebbség) esetében nagyon fontos kiegészítő identifikációs tényező a szőkébb pátriaként megélt régióval, településsel való azonosulás tudata. Konkrétan, csoporttudatunk domináns eleme a Muravidék. Mivel az etnikai csoportok a primercsoport jegyeit mutatják, ezért az etnikai kötődés is sokkal erősebben hat a résztvevő személyek tudati szférájára. Mi tehát az etnicitás? Mojmír Benza etnológiai nézőpontú fogalom-meghatározása nem más, mint „a nyelv, 7 Uo. 172. 30