Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Nyelvi panorámák és szellemi horizontok

A posztmodem identitás, avagy „Személyiségnek lenni a legtöbb...” (Márai Sándor)

(Elmélkedések az identitásról II.)

A „modern világunkban” jelentős szerepet játszó témák a nemzet, a nemzeti közösség, a közösségelvűség, a multikulturalizmus, az etnicitás az identitás körül forognak E témák fontos szerepet játszanak nemcsak a politika befolyásolta hétköznapjainkban, hanem egyre gyakrabban fordulnak elő a tudományos irodalomban, nem utolsósorban a filozófia, a társadalomtudomány a pszichológia, a szociológia, a kulturális antropológia diskurzusában. Harrie Salman1 többek között azt állítja, hogy a 20. század irodalmának is egyik legfontosabb témája az ember identitásának bomlása, hanyadása. Ez a téma főleg a középeurópaiakat foglalkoztatja, akiknek az identitása teljesen más körülmények között alakult, mint nyugati szomszédaiké. Történetileg ugyanis itt nem államnemzetek, hanem kulturális, nyelvi nemzetek alakultak ki. Ilyen formában a kultúra, a nyelv tartja őket egybe, s a magyar pontosan ilyen kulturális alapozású nemzet. Szarka László egy előadásában hangsúlyozta, hogy az e témába vágó, az elmúlt tíz évben folytatott összes közvéleménykutatás, szociológiai mintavétel és adatgyűjtés azt mutatja, hogy bárhol kérdeznek meg kisebbségben élő embereket arról, mi köti össze a magyar nemzetet, nagyon kevesen mondják azt, hogy Magyarország mint állam, sokkal inkább azt, hogy a nyelv, a közösségtudat, a kultúra. „Az utóbbi években igazi diszkurzív robbanás játszódik

' Harrie SALMAN: Identiteta Srednjeevropejca, (ford.): Leo PETROVIČ, Nova revija, 1992, št. 123/124, Ljubljana, 877-881.

25