Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Montázsok és fragmentumok

érdemelnek azok a viszonyformák, amelyek valamely szerzőt, alkotást egy idegen közegbe helyeznek át, így nyitván meg a műalkotáshoz való individuális hozzáférés, személyes kapcsolat irányait. A kurzus továbbá a „magyar” olvasásból és hatástörténetből kilépve a „szlovén” nyelv vonzáskörében térképezi fel a kortárs magyar irodalom megjelenését. A hatás-befogadás mechanizmus alakulásakor fontos, hogy a másik nyelvikulturális közösség irodalma a fordítások révén milyen formációt tud felmutatni, mivel és hogyan tudja meggyőzni a külföldi olvasóközönséget a magyar irodalom európaiságáról. A kiadói stratégiák, a magyar irodalmi gondolkodás specifikuma, az önmagába, a nyelvbe zártsága, kelet-európai, magyar referenciái mind befolyásoló tényezője a befogadásnak.

Ezt a nyitott paradigmát vállalja az irodalomoktatás a Maribori Magyar Tanszéken, és ezt továbbítja a hallgatóknak, a kisebb és a nagyobb régiónak, nem utolsó sorban Maribornak, Európa Kulturális Fővárosának is. Maribor 2012 januárjától Európa Kulturális Fővárosa címet viseli, amelynek formálásában aktívan részt vesz a magyar irodalom is. A Maribor 2012 — EKF programjának négy fő ága van: a negyedik az Elet érintése, illetve az Erintőélet címet viseli, amely a reflexiók multimédiás tere, ahol az EKF-projekt eseményeitől, a régió történésein át egészen az európai kontextusokig terjednek a témák. A kortárs magyar irodalmi artikulációk, reflexiók koordinátoraként es szerkesztőjeként örömmel mondhatom, hogy eddig 15 magyar szerző (többek közt Esterhá^ Péter, Nádas Péter, Heller Ágnes, Darvasi László, Végei László, Keresztury Tibor, Garaczi László, Kukorelly Endre stb.) szövege jelent meg a www.maribor2012.eu portálon, eredeti nyelven, valamint szlovén és angol fordításban; eddig 54 kiváló szöveg nyújtott képet a jelenlegi magyar irodalom kultúrájáról.

232