Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Montázsok és fragmentumok
pozitivizmust, a szellemtörténeti és formalista (alakelméleti) iskolákat, a fenomenológiai indíttatású irányzatokat, a klasszikus irodalomtudományi strukturalizmus főbb esztétikai elveit, poétikai nézeteit, illetve irodalomértelmező gyakorlatát. Az előadássorozat az irodalomtudomány 60-as években bekövetkező posztstrukturalista fordulatát övező teoretikus keretek alapján vázolja fel a szöveg fogalmának újabb megközelítéseit, az irodalom történeti létmódjára vonatkozó elgondolásokat, illetve kitüntetett figyelmet szentel az olyan koncepcióknak, amelyek a befogadás, az olvasás jelentőségéből kiindulva a jelentésképződés kommunikatív mintáit dolgozták ki. Az előadások azokat az irodalomelméleti problémákat állítják középpontba, amelyek a 80-as évektől a jelen időszakig az irodalomtudományos reflexió előterében állnak. Az irodalmi szövegértelmezés hermeneutikai és dekonstrukciós modelljei, ezek filozófiai háttere, illetve a két paradigma között átjárhatóság kérdései mellett ez a kurzus kínál imereteket a szűkebben vett irodalomtudomány kereteit áthágó olyan modellekről, amelyek a modern kultóraelméletek, a feminista irodalomkritika vagy a médiaelméleti orientációjú teoretikus konstrukciók összefüggéseiben a jelenkor irodalomtudományát meghatározzák. A bolognai program irodalmi koncepciójába tanszékünk olyan kuriózumokat is beiktatott, amelyek a kétnyelvű létből kiindulva artikulálódhatnak a legjobban. Az egyik ilyen a Kultúraközi interakció című kurzus, amely részletesen tárgyalja annak a poétikatörténeti váltásnak az esztétikai hátterét, művekben megnyilvánuló problémáit, amely a fordítások révén jön létre. A teoretikus keretek tisztázásával vázolja fel azon művek esztétikai értékét, amelyek egy idegen nyelvi/kulturális térben új olvasatokat fedeznek fel, a művészi értékek, az esztétikai rétegzettség másfajta összefüggéseit kívánják feltérképezni. Különleges figyelmet 231
